// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Emlékszel, Vince?

// HIRDETÉS

Visszatérő kérdés volt ez az E-MIL irodalmi beszélgetősorozatának költészetnapi kiadásán, amelynek Fekete Vince volt a vendége.

Kettős évforduló jegyében álltak meg egy szóra az irodalomkedvelők a kolozsvári Bulgakov kávéházban a hétvégén. Egyrészt április 11-én ünnepeltük a magyar költészet napját, másrészt alig néhány napja múlt 50 éves Fekete Vince, bár ezt nehéz elhinnünk róla.

A költővel, íróval, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettesével László Noémi beszélgetett, szokás szerint. Ám most mintha szabadabban, közvetlenebbül áramlott volna a szó, családiasabb, meghittebb volt a hangulat, mint az Álljunk meg egy szóra korábbi estjein. Ami egyáltalán nem meglepő: Fekete Vince és László Noémi mondhatni nemzedéktársak, mindketten tagjai annak a híres-hírhedt forradalmi generációnak, amely

transzközép néven vonult be

az erdélyi és az összmagyar irodalom történetébe. És akkor itt meg is állhatunk egy szóra: Fekete Vince „visítva tiltakozik”, ha transzközépnek nevezik, bár az 1995-ben indult szerzők (a meghívotton és beszélgetőtársán kívül Orbán János Dénes és Sántha Attila) közti bajtársiasságot továbbra is fontosnak tartja.

 

 

Ez most épp egy komolyabb pillanat

 

Fekete Vince hálás interjúalany és beszélgetőtárs, kedélyes előadói stílusával kezdettől lebilincseli népes hallgatóságát. Anekdoták, viccek, „rég volt, igaz se volt” típusú történetek jönnek sorban, megtudjuk, hogy annak idején a Bretter-körök is másak voltak, például néha megrendezett verekedésekkel vagy zokniból készült műfalloszokkal tarkított performanszt is jelent(het)tek az irodalmi körök a kincses városban („polgár nem volt, de pukkasztás igen”, mondja). Vagy hogy az első két verskötetét, a Parázskönyvet és az Ütközőt „bánom-könyveknek” tartja. Vagy hogy a díjak olyanok, mint a kapálás, az ember kapál, kapál, aztán megszusszan, szétnéz, összegez – majd 

tovább kapál, mert kapálni mindig kell. 

Vagy hogy élete egyfajta Bermuda-háromszögben, sőt -négyszögben zajlik, hiszen Kézdivásárhelyen él, Kolozsváron érett íróvá, és itt szerkesztette a Helikon fióklapját, a Serény Múmiát, Szegeden volt doktorandusz, ma pedig Csíkszeredában szerkeszti a Székelyföldet.

 

 

Albert Csilla verset mond

 

Mivel költészet napja van, és mivel ő is érintett, szóba kerül a nemrég lezárult Versverseny, amit költőnk fontosnak tart, de nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy a lájkok száma mennyiben tükrözi a valós népszerűséget, hiszen a gyermekei osztálytársai testületileg leszavaztak az ő versére, de hogy olvasták is, arra nem venne mérget. Továbbá úgy gondolja, 

a vers szent ahhoz, hogy politikai vélemények kifejezésére használják 

– ez viszont nem igaz a prózára, úgyhogy, a közönség derültségére, fel is olvassa egy vitriolos tárcanovelláját, amelyben egy bizonyos anyaországi politikus lóháton vonul be az udvarterek városába...

 

A születésnap köszöntők nélkül nem teljes, tehát Albert Csilla színművésznő elmondja a költő két versét, Karácsonyi Zsolt – aki A nagy Kilometrikké átnevezett Serény Múmia élén követte Fekete Vincét – laudálja szerkesztőelődjét, László Noémi pedig bökverset rögtönöz nemzedéktársa tiszteletére.

 

A többi már irodalomtörténet.

 

Fotók: Varga Melinda

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak
Krónika

Légi riasztás több romániai megyében, légteret zártak le, Wizz Air-gépet is átirányítottak

Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS