// 2026. november 7., szombat // Rezso

Emlékszel, Vince?

// HIRDETÉS

Visszatérő kérdés volt ez az E-MIL irodalmi beszélgetősorozatának költészetnapi kiadásán, amelynek Fekete Vince volt a vendége.

Kettős évforduló jegyében álltak meg egy szóra az irodalomkedvelők a kolozsvári Bulgakov kávéházban a hétvégén. Egyrészt április 11-én ünnepeltük a magyar költészet napját, másrészt alig néhány napja múlt 50 éves Fekete Vince, bár ezt nehéz elhinnünk róla.

A költővel, íróval, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettesével László Noémi beszélgetett, szokás szerint. Ám most mintha szabadabban, közvetlenebbül áramlott volna a szó, családiasabb, meghittebb volt a hangulat, mint az Álljunk meg egy szóra korábbi estjein. Ami egyáltalán nem meglepő: Fekete Vince és László Noémi mondhatni nemzedéktársak, mindketten tagjai annak a híres-hírhedt forradalmi generációnak, amely

transzközép néven vonult be

az erdélyi és az összmagyar irodalom történetébe. És akkor itt meg is állhatunk egy szóra: Fekete Vince „visítva tiltakozik”, ha transzközépnek nevezik, bár az 1995-ben indult szerzők (a meghívotton és beszélgetőtársán kívül Orbán János Dénes és Sántha Attila) közti bajtársiasságot továbbra is fontosnak tartja.

 

 

Ez most épp egy komolyabb pillanat

 

Fekete Vince hálás interjúalany és beszélgetőtárs, kedélyes előadói stílusával kezdettől lebilincseli népes hallgatóságát. Anekdoták, viccek, „rég volt, igaz se volt” típusú történetek jönnek sorban, megtudjuk, hogy annak idején a Bretter-körök is másak voltak, például néha megrendezett verekedésekkel vagy zokniból készült műfalloszokkal tarkított performanszt is jelent(het)tek az irodalmi körök a kincses városban („polgár nem volt, de pukkasztás igen”, mondja). Vagy hogy az első két verskötetét, a Parázskönyvet és az Ütközőt „bánom-könyveknek” tartja. Vagy hogy a díjak olyanok, mint a kapálás, az ember kapál, kapál, aztán megszusszan, szétnéz, összegez – majd 

tovább kapál, mert kapálni mindig kell. 

Vagy hogy élete egyfajta Bermuda-háromszögben, sőt -négyszögben zajlik, hiszen Kézdivásárhelyen él, Kolozsváron érett íróvá, és itt szerkesztette a Helikon fióklapját, a Serény Múmiát, Szegeden volt doktorandusz, ma pedig Csíkszeredában szerkeszti a Székelyföldet.

 

 

Albert Csilla verset mond

 

Mivel költészet napja van, és mivel ő is érintett, szóba kerül a nemrég lezárult Versverseny, amit költőnk fontosnak tart, de nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy a lájkok száma mennyiben tükrözi a valós népszerűséget, hiszen a gyermekei osztálytársai testületileg leszavaztak az ő versére, de hogy olvasták is, arra nem venne mérget. Továbbá úgy gondolja, 

a vers szent ahhoz, hogy politikai vélemények kifejezésére használják 

– ez viszont nem igaz a prózára, úgyhogy, a közönség derültségére, fel is olvassa egy vitriolos tárcanovelláját, amelyben egy bizonyos anyaországi politikus lóháton vonul be az udvarterek városába...

 

A születésnap köszöntők nélkül nem teljes, tehát Albert Csilla színművésznő elmondja a költő két versét, Karácsonyi Zsolt – aki A nagy Kilometrikké átnevezett Serény Múmia élén követte Fekete Vincét – laudálja szerkesztőelődjét, László Noémi pedig bökverset rögtönöz nemzedéktársa tiszteletére.

 

A többi már irodalomtörténet.

 

Fotók: Varga Melinda

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc
Székelyhon

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Székelyudvarhelyen nyitja meg november 6-án első romániai boltját a ShockPrice lengyel kiskereskedelmi lánc – írja az economica.net beszámolója nyomán az MTI.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS