Elfogadta a parlament a törvényt: befejezhetők a védett területeken jelenleg építés alatt álló vízerőművek

A képviselőház szerdán elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a védett területeken jelenleg építés alatt álló vízerőművek befejezését. Az államelnök korábban visszaküldte felülvizsgálatra a törvényt, azt azonban módosítás nélkül véglegesen elfogadták.

Az új törvény szerint a vízerőművek építési területeit ki kell vonni a védett területekről, hogy azokat befejezhessék és a hálózatra csatlakoztassák. Az új határokat úgy kell meghúzni, hogy a természetvédelmi területen kívül essen a fejlesztési terv kerülete, beleértve a bekötőutakat, állomásokat, közlekedési és elosztó hálózatokat, ezenkívül a természetvédelmi terület és a vízerőműhöz tartozó területek között kell lennie majd egy 100 méteres pufferzóna.

A megszavazott törvényben arról is szó van, hogy a stratégiainak tekintett energiacélokat a továbbiakban nem vonják környezeti hatásvizsgálat alá.

Az elmúlt években az alábbi vízerőművek megépülése késett:

• Zsil vízerőmű a Livezeni – Bumbești szakaszon, 65,14 MW
• Cserna – Belareca vízerőmű, 21,7 MW
• Cserna– Motru – Tismana Vízmű, II. etap, 119 MW
• Olt folyó vízerőmű, szoros a Cornetu – Avrig szakaszon, 131 MW
• Szeret folyó vízerőmű a Cosmești – Movileni szakaszon, 71,7 MW
• Olt folyó vízerőmű az Izbiceni – Duna szakaszon. Islaz vízerőmű, 28,8 MW
• Pascani vízerőmű a Szeret folyón, 9,4 MW
• Surduc – Siriu vízerőmű, 228 MW
• Ratosnya vízerőmű, 35,2 MW

A projektek némelyike ​​már majdnem befejeződött – a ratosnyai vagy Livezeni-Bumbești esetében 89%-os, Cserna – Motru – Tismana esetében pedig 90%-os az elkészültség, és befejezésükről már évek óta beszélnek.

A román szenátus szerdán újra megtárgyalta a barnamedvék által okozott támadások megelőzéséről és kezeléséről szóló törvényt – a képviselők elutasították Nicușor Dan államfő újratárgyalási kérelmében megfogalmazott kifogásokat, és elfogadták a parlamenti bizottságok jelentését, adta hírül az Agerpres. A szavazáson 103 szenátor támogatta a parlamenti változatot, 5 ellene szavazott, 15 pedig tartózkodott, vagyis az államfő álláspontja csak nagyon csekély támogatást kapott.

A vita középpontjában elsősorban az állt, hogy 2026-ban a törvény országosan 859 barnamedvét határoz meg megelőzési kvótaként, további 110-et pedig beavatkozási kvótaként. Ez lényegében a korábbi számok megduplázását jelenti: 2024-ben a megfelelő számok 426, illetve 55 példány voltak. Az intézkedés hivatalos indoka a lakosság elleni támadások és az anyagi károk megelőzése.

A megelőzési kvótába tartozó medvék kilövése tilos azokon a területeken, ahol a vadászatot egyébként is tiltja a román vadászati törvény. A szabályozás emellett részletesen meghatározza, mi történik a beavatkozás során elejtett medvék bőrével és koponyájával: ezek bizonyos esetekben a kezelőnél maradnak, más esetekben pedig az erdészeti hatósághoz kerülnek, és az állam magántulajdonát képezik.

Nicușor Dan kifogásai tehát nem változtatták meg a parlament álláspontját: a szenátus gyakorlatilag megerősítette a korábban elfogadott törvényt, és kitartott a medveállomány fokozottabb ritkítása mellett.

Az Adevărul szerint Radu Miruță ügyvivő gazdasági miniszter jóváhagyta a CFR SA következő, 2027–2031 közötti igazgatótanácsára vonatkozó elvárásokat tartalmazó iratot, amelynek lényege, hogy a vasúttársaság vezetőinek munkáját ezentúl konkrét, mérhető teljesítménymutatók alapján értékelik.

Az egyik legfontosabb cél a vonatok késésének csökkentése: az infrastruktúra által okozott késéseket minden vonatnál mérni kell, az adatokat pedig havonta nyilvánosságra hozzák országos és vasútvonalankénti bontásban.

A szabályok az infrastruktúra állapotának javítását is számszerű célokhoz kötik. A CFR-nek éves programot kell készítenie a sebességkorlátozások megszüntetésére, és ezek eredményét az utazási időben megtakarított percekben is mérik majd, például a Bukarest–Konstanca, Bukarest–Brassó és Kolozsvár–Nagyvárad útvonalakon. A Bukarest–Konstanca és Bukarest–Arad vonalakon az infrastruktúra kiesését évente 8 százalékkal kell csökkenteni, miközben a korszerűsített szakaszokon legalább annyi sebességkorlátozást kell megszüntetni, mint amennyi újonnan megjelenik.

A vállalat pénzügyi teljesítménye szintén az értékelés részévé válik, így a vasúttársaság veszteségeit évente legalább 5 százalékkal kell mérsékelni, de ezt nem lehet karbantartási munkák visszafogásával vagy a beruházások elhalasztásával elérni. A karbantartási költségeket csak évi 2 százalékkal lehet csökkenteni.

Emellett kiemelt cél az ERTMS nevű európai vasúti forgalomirányító rendszer tényleges bevezetése.

A tervek nagyobb átláthatóságot és korszerűsítést is előírnak: legfeljebb 18 hónapon belül nyíltan közzé kell tenniük a vonatközlekedésre és késésekre vonatkozó adatokat, hogy azokat utazási alkalmazások fejlesztésére is fel lehessen használni. A vonatállomásokon korszerű peronokat, valós idejű tájékoztatást és akadálymentesítést irányoznak elő, a teherfuvarozás számára stratégiát kell kidolgozniuk, amely a tranzitidők javítását, versenyképes útvonalakat, valamint a konstancai kikötőhöz kapcsolódó ipari vonalak és csatlakozások újjáélesztését célozza.

A rendszer legfontosabb újdonsága, hogy a vezetői felelősségnek közvetlen következményei lesznek. A teljesítményhez kötött fizetségeket csak akkor fizetik ki, ha az előírt mutatók legalább 85 százaléka teljesül. Minden nagyobb projektnek lesz egy név szerint megjelölt felelőse, és a határidők vagy jogszabályi kötelezettségek elmulasztása az igazgatók menesztését is előidézheti.