Diktatúrapárti, cigánygyűlölő és homofób a hazai pedagógusok fele

Az az érzése lehet, hogy visszatért a középkorba, de legalább a múlt rendszerbe annak, aki a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) legújabb kutatását olvassa. És ha iskolás gyereke van, nem csoda, ha megijed.

Az Oktatás a demokráciáért a romániai iskolákban (Educație pentru democrație în școlile din România) nevet viselő kutatásból – melynek készítői 1427 oktatót interjúvoltak meg – enyhén szólva megdöbbentő dolgok derülnek ki a romániai pedagógustársadalomról. Például az, hogy a hazai oktatók közel fele diktatúra- és halálbüntetéspárti, és úgy gondolja, hogy a homoszexualitás elfogadhatatlan.

Így nem csoda, hogy a Gabriel Bădescu, Claudiu Ivan, Daniela Angi, Oana Negru-Subțirică által készített kutatás végkövetkeztetései sem valami derűlátók. Ezek szerint aggodalomra ad okot, hogy a hazai oktatók nagy százaléka nem támogatja a jelenlegi demokratikus rendszert, és nagyon alacsony a toleranciaszintje a különböző társadalmi csoportokkal szemben. Például tíz oktatóból nyolc szegregálná a roma diákokat. Az is beszédes adat, hogy

az oktatók közül többen gondolják úgy, hogy Ion Antonescu marsallnak pozitív szerepe volt az ország történetében, mint ahány szerint negatív.

Az, hogy a romániai zsidók deportálását levezénylő Antonescuról hogyan vélekednek a pedagógusok, a szakosodásuktól is függ, a vallás és román tanárokban inkább él pozitív kép róla, mint a zenét, rajzot vagy társadalomtudományokat tanítókban.

Miközben a pedagógusok 87 százalékuk véli úgy, hogy Románia számára a demokrácia egy jó vagy nagyon jó opció, egy másik kérdésnél már 45 százalék diktatúrapártinak mutatkozik: azt is jónak tartanák, ha Romániát egy, a parlament hatáskörét megnyirbáló, a választási rendszert korlátozó politikus vezetné.

A megkérdezettek 14 százaléka azt is örvendetesnek tartaná, ha az ország kilépne az Európai Unióból,

ugyanennyien fogadnák el a katonai diktatúrát, és csak picivel kevesebben (11%) egy politikai pártok és választások nélküli, egyház uralta rezsimet. Ami ennél is megdöbbentőbb, hogy ezeket a válaszokat főleg a fiatal, 35 év alatti oktatók adták.

Szintén beszédes adat, hogy milyen intézményekben bíznak a hazai pedagógusok: a katonaságban (79%), az egyházban (62%), a rendőrségben (59%). Csupán 8% közülük szavaz bizalmat a politikai pártoknak, 15% a parlamentnek és 19% a kormánynak. Mondjuk utóbbin nem csodálkozunk.

Az igazán kiakasztó dolgok ezután következnek. A romániai oktatók több mint fele, 58,7% elutasító magatartást tanúsít a drogfogyasztók, 53,6%-uk az alkoholisták, 42,5%-uk pedig a romákkal szemben. A következő negatívan megítélt társadalmi kategória a homoszexuálisoké, az oktatók 38,3%-a viszonyul negatívan hozzájuk, 33,7% a más nyelvet beszélőket (többet között minket, magyarokat is), 33,1% pedig azokat a párokat is elutasítja, akik nincsenek összeházasodva.

Az azért kicsit megnyugtató, hogy a városon dolgozó tanárok elfogadóbbak a bevándorlókkal, más etnikumúakkal stb., mint vidéken oktató társaik. 85,6%-uk gondolja azt, hogy rossz a családon belüli erőszak, de a gyerekverést csupán 68,4%-uk utasítja el. Az öngyilkosságot ellenben 66,9%, a halálbüntetést 59,1% tartja elfogadhatatlannak, ellenben 9,9% a válásról, illetve 10,4% a házasság előtti szexuális együttlétről is ugyanígy gondolkodik.

A szakmájukra vonatkozóan is meglepő nézeteket vallanak a romániai pedagógusok, úgy vélik, hogy a hazai oktatási rendszer jobb, mint a nyugati. Igaz, ez a felsőbbrendű hozzáállás régiónként változhat, az ország középső részén például 25,3 százalékuk vélekedik így, míg Olténiában és Bukarestben a többség ezt vallja.

A teljes kutatási anyag ITT böngészhető.