// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

„Kedves városlakók, kérjük, ne lopják el a virágokat a közterületekről!”

// HIRDETÉS

Merthogy ellopják a filléres petúniákat.

A Szeben megyei ötezres városka, Kiskapus hosszú ideig az Európa legszennyezettebb városának szomorú címével „büszkélkedhetett”. Aki járt ott, tudja, mert láthatta, mit is jelent ez, a legszembetűnőbben az épületek falaira és tetőzetére évtizedek alatt lerakódott vastag, fekete koromréteg árulta el, hogy valami szó szerint nem tiszta a településen.

A gyászos városkép oka pedig a Kiskapuson működő két gyár volt. Az egyik a Carbosin koromgyár, amely az 1930-as évektől 1993-as végleges bezárásáig hatvan évig onthatta magából a fekete szennyet, a szocialista ipargazdaság környezetre és emberekre fittyet hányó sajátosságai miatt. A másik, a koromnál kevésbé láthatatlan, de igen veszélyes, mérgező anyagokat kibocsátó üzem a Sometra, amely ólmot, cinket, kadmiumot és egyéb fémeket dolgoz fel. Működése azt eredményezte, hogy Kiskapuson és térségében igen magas egyéb betegségek miatt a tüdőrák előfordulási aránya, az emberek várható élettartama pedig kilenc évvel alacsonyabb a romániai országos átlagnál.

Azért kellett mindezeket elmondani, hogy lássuk: Kiskapuson a szokásosnál is nagyobb a jelentősége, ha a városvezetés megpróbálja szépíteni, egészségesebbé tenni a környezetet. Idén is megpróbálták kicsit csinosítgatni a közterületeket, virágokat ültettek, virágosládákat helyeztek el a városban az utak mentén és a tereken.

Csakhogy az emberek elkezdték lopkodni a virágokat, a jelenség pedig olyan arányokat öltött, hogy a városvezetés kénytelen volt nyilvánosan megkérni a lakókat, hogy legyenek már szívesek nem ellopni a közpénzből vásárolt is kiültetett virágokat. A kiskapusi városháza a Facebookon tette közzé kérését és azt is jelzi, hogy az ellopott virágok helyére újakat ültetnek, a virágosládákat megjavítják, a lopáson kapott polgároknak pedig viselniük kell a büntetőjogi következményeket.

Kérdés persze, hogy egy ilyen jóhiszemű kérés elegendő lesz a lopások megakadályozására, esetleg virágőröket kell állítani Kiskapuson.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS