Az ukrajnai menekültek után járó pénz hírére megugrott a jótét lelkek száma Romániában

Közvetlenül az ukrán-orosz fegyveres konfliktus kirobbanása után még azzal volt tele a sajtó, hogy a romániai lakosság milyen példásan mozgósította magát a menekültek megsegítésére. Mire az állam egyáltalán elkezdte megszervezni a menekültek fogadását, az önkéntesek és a civil szervezetek már ott voltak a határnál, étellel, itallal, gyerekjátékokkal fogadva a többnyire nőkből és gyerekekből álló áradatot. A szállásadók munkájának koordinálásáért már az első napokban Facebook-csoportok alakultak, ahol a profi vendégfogadók mellett nagyon sok magánszemély is felajánlotta lakását. A szép, nemes gesztusból pár hónap alatt jól fizető bizniszt sikerült összehozni, miután egyre több szállásra lett szükség, és nyilvánvalóvá vált, hogy az államnak lépnie kell. Márciusban megteremtették a törvényi kereteket ahhoz, hogy akár magánszemélyeknek is elszámoljanak bizonyos költségeket, áprilisban pedig az önkormányzatok révén körülbelül 5,2 millió lejt osztottak ki csak nekik, és további 1,3 millió lejt jogi személyeknek (panziók, egyesületek, civil szervezetek, stb.). Eleinte élelemre napi 20 lejt biztosítottak egy menekült számára, ugyanakkor áprilistól a napi 50 lejes szállásdíjat is elkezdték kifizetni a szállást biztosító románoknak. Amint híre ment annak, hogy az állam tényleg kifizeti a költségeket, kitört a balhé: az ukrajnai menekültek úgy értelmezték az állami támogatást, ami valójában nekik, és nem a szállásadójuknak jár, azok pedig, akik elejétől fogva önkéntesen segítettek, felháborodtak, mert a pénz hatására hirtelen mindenki jótétlélek lett. A többség viszont csak mohóságból fogad be ukrajnai embereket. Tudván, hogy egy öttagú család után akár 10 500 lej is ütheti a markukat, minél több személyt zsúfolnak össze a szabad helyekre. Ezzel párhuzamosan a menekültek is egyre több követelést fogalmaztak meg, megszabva, hogy milyen városban, milyen környéken legyen az új átmeneti otthonuk. Az országos katasztrófavédelem összesítése szerint Bukarest után Konstanca, Brassó, Kolozs és Szeben megyék a legfelkapottabbak a menedékkérők körében. A magánszemélyek egyébként a helyi önkormányzatoknál nyújthatják be költségtérítési kérelmüket, a polgármesteri hivatalok továbbítják a megyei katasztrófavédelmi kirendeltségeknek, így jut el Bukarestbe, ahonnan küldik a pénzt. Májusban csak a magánszemélyek összesen 38 millió lej elkönyvelését kérték, ami több mint a hétszerese a márciusi igényléseknek.