Az ellenzék 37 elemet tart alkotmányellenesnek az igazságügyi törvényekben

Nem sokat totojázott a bukaresti ellenzék: miután a szenátus hétfőn döntő kamaraként másodszor is elfogadta az alkotmánybíróság által egyszer már visszadobott igazságügyi törvényeket, ismét megtámadta azokat az alkotmánybíróságon.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csütörtökön közölte, hogy összesen 37, általuk alkotmányellenesnek tartott elemet találtak a bírák és ügyészek jogállását szabályozó 303/2004-es, az igazságszolgáltatás felépítését szabályozó 304/2004-es és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működését szabályozó 317/2004-es jogszabály módosításaiban.

Ebből 22-t csak bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényből bogarásztak ki.

Az ellenzék szerint

a parlamenti többség által elfogadott módosításoknak semmi közük az alkotmánybíróság által megjelölt kifogásokhoz.

A többséghez a hivatalosan ellenzéki RMDSZ-t is hozzásorolták, ami nem csoda, hiszen a szövetség mindvégig támogatta a PSD-t és az

ALDE-t a módosítások kidolgozásában és abban, hogy keresztülverjék őket a parlamenten.

A módosítások közül az egyik legfontosabb az, amely

kiiktatja az államfőt a legfelsőbb bíróság vezetői kinevezésének folyamatából,

és teljes egészében a CSM-re ruházza azt.

Mint ismert, a kormányoldal – és a mellé felsorakozott RMDSZ – szerint az először tavaly decemberben elfogadott módosítások célja az, hogy összhangba hozza a törvényeket az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel, illetve hogy lebontsa a titkosszolgálatok és az ügyészségek összefonódása nyomán létre jött „ügyészállamot”, amely szerinte saját érdekeit követve koholt vádak alapján próbál meg félreállítani legitim módon megválasztott politikusokat, illetve üzletembereket.

Az ellenzék szerint viszont a cél egyértelműen az igazságszolgáltatás politikai irányítás alá vonása, hogy a korrupcióval megvádolt politikusok megússzák a felelősségre vonást.