// 2026. október 9., péntek // Dénes

Átdizájnolná Romániát Hajrá Hunor

// HIRDETÉS

Akár monarchiába is belemenne, ha az állampolgárok többsége megszavazná. Addig is szétbontaná az országot régiókra.

Nem volt kivel megvitatnia országprojektjét Kelemen Hunornak, mert a kampányból hiányoztak a tartalmas viták - nyitotta ma a zárást, a kampányzárást az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje. (Szilágyi Zsolt kihívta pár hete tévévitára, de azt meg ő nem fogadta el.) Így Kelemen újra összefoglalta mai sajtótájékoztatóján, milyen országot faragna Romániából, ha őt választanák államelnökké.

2007 óta nincs olyan nagy elképzelés, amely mögé felsorakozna a romániai társadalom, mint addig a NATO- és EU-csatlakozás mögé, ezért Kelemen javasol egyet: az erős és decentralizált Romániát, amely felzárkózna az unió középmezőnyéhez. 

 

Ehhez két, jelenleg nagyon nem létező dolgot tart szükségesnek:

  1. konszenzust és hosszú távú stratégiát kialakítani az összes (kormányzó és ellenzéki) politikai vezetővel öt fontos területen: oktatás, egészségügy, közlekedési infrastruktúra, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint a nemzeti kisebbségek jogai terén;
  2. bizalmat teremteni, mert jelenleg se a polgár nem bízik az államban, se az állam saját polgárában, se a többség a kisebbségben és fordítva.

 

Kelemen szerint az állam azzal tudná bizalmát és tiszteletét kifejezni saját állampolgárai irányába, ha hagyná a helyi közösségeket dönteni az őket érintő ügyekben. Vagyis ha decentralizálná a központi hatalmat.

 

Ezen kívül intézményi garanciákat tart szükségesnek az etnikai, nyelvi, kulturális identitás megőrzéséhez, amely szerinte minden ember, így a romániai magyarok vágya is. Ennek eszköze a kulturális és területi autonómia. Kelemen úgy véli, decentralizációs elképzelése a nyelvi jogokat leszámítva minden más régióban alkalmazható, nem csak a Székelyföldön.

 

 

Az RMDSZ államfőjelöltje olyan mértékű közigazgatási reformot szeretne, hogy az szerinte nem illeszthető a jelenlegi, hibákkal egyébként is teleszórt alkotmányba, amely szerinte további módosításokkal sem javítható. Ma már úgy látja, hogy a 2003-as alkotmánymódosítás kudarc volt (bár az RMDSZ akkor megszavazta, és erre kérte a választóit is), de a legnagyobb tévedést szerinte még a '90-es évek elején írták bele.

 

Az alkotmány 152. cikkelye megtiltja az alkotmány módosítását, ha az az állam nemzeti, egységes, oszthatatlan és szuverén jellegét, a köztársasági államformát és a hivatalos nyelvet illeti. Vagyis Kelemen szerint megtiltja nekünk és gyermekeink számára, hogy arról gondolkodjunk, milyen államformában szeretnénk élni. Alkotmányos monarchiát most például hiába is szavaznánk meg, mert a jelenlegi alkotmány köztársaságra kötelez minket, bizonyos kérdéseket örökre eldöntött számunkra - mondta Kelemen.

Ezért ő teljesen új alkotmányt 

tart szükségesnek, bár tudja, hogy ez nem egyik napról a másikra fog megszületni. Eleve a 2016-os parlamenti választások után kezdeményezné, addig felkészítené a társadalmat. Például arra, hogy az alkotmány intézményi garanciákat nyújtson a kulturális és területi autonómiához.

 

Újságírói kérdésre, hogy támogatná-e az alkotmányos monarchiát, azt válaszolta, amennyiben ezt az állampolgárok többsége megszavazná, akkor jó megoldásnak tartaná Románia számára, mert pénzt és energiát takarítana meg a köztársasági elnök ötévenkénti megválasztásához képest. A liberális demokrácia elvei mellett Kelemen megőrizné a parlament alsó- és felsőházát, a közigazgatást pedig mélyen és alaposan átgondolva alakítaná át - válaszolta szintén újságírói kérdésre.

 

Bár az a közvélekedés, hogy a romániai elnökválasztás nem fontos az erdélyi magyarság számára, Kelemen szerint azért fontos elmenni szavazni (és persze az első fordulóban az ő nevére ütni a pecsétet), mert az elnök víziója alapvetően befolyásolja a romániai társadalom állapotát. Ezért ő olyan elnököt szeretne, aki nem a folyamatos csörtékben éli ki magát, hanem össze tudja fogni a társadalmat.

 

Ami a külpolitikát illeti, Kelemen ismét hitet tett az euro-atlanti értékek mellett. Szerinte Románia regionális hatalom lehetne az EU-ban, ha elég erős lenne, hogy ezt a potenciálját ki tudja használni. Románia érdeke szerinte a gazdaságilag, társadalmilag és katonailag is erős Európai Unió. Elmondta, hogy erről nem nagyon szoktak beszélni, de szerinte az unió meg fogja, meg kell találnia a módot arra, hogy ne csak gazdaságilag, hanem katonailag is a kontinens meghatározó ereje legyen.

Hogy ne az országprojekt

maradjon az egyetlen téma, megkérdeztük az államfőjelöltet, hogy mekkora az a szavazatarány vagy konkrét szavazatszám, amelyet el szeretnének érni a vasárnapi elnökválasztáson. Nincs ilyen előre kijelölt, számszerűsített cél, válaszolta Kelemen, egyrészt mert tudja, hogy nincs esélye bekerülni a második fordulóba, másrészt szerinte csak 2004-ig volt fontos a százalék, amíg az elnökválasztást együtt tartották a parlamenti választással. Hogy akkor hogyan mérik a mostani kampány eredményességét? Sokféleképpen, és majd a választások után, hangzott a válasz.

 

Elhangzott az obligát kérdés is, hogy a második fordulóban kit támogat majd az RMDSZ jelöltje, amire az obligát válasz érkezett: erről az első forduló után ülnek le tárgyalni.

 

 

Felmerült a román-magyar egyeztetés is Brassó Pojánán az amerikaiak és a Friends of the Project on Ethnic Relations Egyesület közvetítésével. Erre Kelemen a már ismert válaszokat adta, miszerint Antal Árpád és Tamás Sándor az RMDSZ felhatalmazásával vett részt és ismertette az erdélyi magyarság autonómiaigényét a tárgyalásokon résztvevő politikai pártok (nem elnöki szintű) vezetőivel, befolyásos román értelmiségiekkel és véleményformálókkal. Arra a kérdésre, hogy mivel a közvetítő egyesület romániai, ameriakaiak részt vettek-e a tárgyalásokon, Kelemen megerősítette, hogy nemcsak a PER egykori vezetője, Allen Kassof vett részt rajtuk, hanem az amerikai nagykövetség munkatársai is.

 

Ha nem lett volna most kampány, részt vett volna személyesen is a tárgyalásokon? - kérdeztük Kelement, aki nemleges választ adott. Elmondta, az eddigi fordulókat nem elnöki szinten készítették elő, és a pártelnökök majd akkor tárgyalnak, ha körvonalazódik valamilyen egyezség a román és a magyar fél részéről. Most még csak a magyar igények bemutatása zajlott le, tudtuk meg.

 

Kelemen inkább a román társadalommal folytatott közben párbeszédet, mondta, és ezt a párbeszédet a székelyföldi autonómiatervezetről a kampány után is folytatni kívánják, legközelebb Konstancán és Temesváron.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS