// 2026. október 31., szombat // Farkas

A vers az, amit lájkolni kell

// HIRDETÉS

Így is összegezhetjük a kolozsvári Versverseny tanulságait. Gálaest sok derűvel, borral és Markó Bélával.

A Kolozsvári Televízió Erdélyi Figyelő című műsora idén harmadik alkalommal rendezte meg az elmúlt évek legjobb erdélyi verseinek versenyét, a díjátadót a Györkös Mányi Albert Emlékházban tartották. Kérdés persze, hány lájk kell ahhoz, hogy egy jó vers nemcsak jó, hanem sikeres is legyen? Merthogy Víg Emese főszervező szerint a győztes vers jelen esetben nemcsak jó, de sikeres is, lájkolta az istenadta nép.

Tizenegy erdélyi költő tizenegy verse szállt ringbe tizenegy színész előadásában a virtuális világban, egészen pontosan a Facebookon, keresve olvasók és barátok kegyeit – s aki nem tudott dönteni, hát lájkolhatta mindegyiket, akár többször is. A jelen lévő Lövétei Lázár László szerint – aki, teljesen véletlenül, Víg Emese egyetemi kollégája is volt valaha többedmagával a versenyző poéták közül – a világválság egyik fő oka a Facebook, lájkolunk és posztolunk munka helyett, ő juszt is a földön él, rühelli is erőst a virtuáliát, mint Jónás a prófétaságot. Nem csoda, hogy nem az ő verse lett a győztes.

A több mint kétórásra nyúlt rendezvényen volt minden, mi szem-szájnak ingere, werkfilm a színészekkel a  boszorkánykonyhák titkairól, beszélgetés a színészekkel, költőkkel, a babérkoszorú kiosztása a győztesnek – Markó Bélának, akinek Csatolmány című versét élőben is meghallgathattuk Laczkó Vass Róbert és Szép András tolmácsolásában.

Sőt, az ezúttal nem szenátori minőségében jelen levő Markó Béla – aki az aradi Szabadság-szobor jubileumi ünnepsége helyett választotta a kolozsvári versgálán való részvételt – szándéka ellenére is szép politikusi beszédet rögtönzött a versírás fölötte szükséges voltáról. A rangidős Markót a legfiatalabb költő, Visky Zsolt  A halálos vers című poémája követte a sorban, harmadikként László Noémi Édes-keserű dala ért célba.

Költők, színészek és szerkesztők ismerkedtek alaposabban egymással, röpködtek a Bélák és a Gyurik, Víg Emese tegeződött széles nyilvánosság előtt, pedig pertut csak a rendezvény végén ihattak Csávossy György jóvoltából. S új költőt is avattak Albert Csilla színművésznő személyében, javasoljuk Demény-paródiáját a következő évi Versversenybe. S bár az úri közönség széles jókedvében végül nem perdült táncra, de telt kupa mellett, bort iszogatván Aphrodité és a Múzsák szép adományain elmélkedtek.

 

Akik pályáztak a Lőrincz Gyula által készített (nem mellesleg pálinkás flaskát is tartalmazó) fődíjra:

 

Demény Péter: Művelt hetéra dala, előadja Albert Csilla

Egyed Emese: Előleg, zálog, előadja Imre Éva

Fekete Vince: A szülőföld kartotékai. Egy nyelv, előadja Kali Andrea

Jánk Károly: Ma is, előadja Viola Gábor

Karácsonyi Zsolt: Peremvers, előadja Köllő Csongor

László Noémi: Édes-keserű dal, előadja Kántor Melinda

Lövétei Lázár László: Ködök, előadja Vindis Andrea

Markó Béla: Csatolmány, előadja Laczkó Vass Róbert és Szép András

Papp Attila Zsolt: A világ végén, előadja Csutak Réka

Sántha Attila: Hatodik razglednica, előadja Váta Lóránd

Visky Zsolt: A halálos vers, előadja Farkas Lóránd

 

Fotó: Sevecsek Renáta

 

A versvideókat meg lehet tekinteni az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalán

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS