A Velencei Bizottság szerint a választásokat kivételes körülmények között el lehet törölni - hírmix

Tegnap írtuk: a hollandiai Assen városában több mint 670 romániai történelmi aranytárgyat állítottak ki, köztük dák leleteket és a coțofenești-i aranysisakot. Szombatra virradóra azonban egyelőre azonosítatlan elkövetők felrobbantották a Drents múzeum egyik falát, behatoltak és elvitték az aranytárgyak egy részét, köztük karkötőket és a híres sisakot is.

Jelenleg a következő fejleményeket közölte az Europa Liberă România január 27-én: a holland rendőrök kiderítették, honnan lopták el azt az autót, amellyel a tolvajok elmenekültek, miután ellopták a Coțofenești-i aranysisakot és a múzeumi kiállítási tárgyak közül a három dák karkötőt. A nyomozók eddig legalább 60 tippet kaptak a rablással kapcsolatban, de egyelőre senkit sem tartóztattak le. A holland és a román rendőrség sem zárja ki, hogy külföldi bűnözők állnak a rablás mögött és jól előkészített tervre gyanakodnak.

Nyomoznak továbbá egy olyan személy ellen, aki nem sokkal a rablás előtt gyanúsan viselkedett a dák leletek kiállításán. A holland média szerint a szokásos gyanúsítottak a németországi Remmo-klán tagjai, egy libanoni-kurd származású család, mivel az elmúlt években több múzeumi rablásért is felelősek voltak.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a történtek kapcsán hétfőn kijelentette, hogy nem született kormányhatározat a dák tárgyi emlékek hollandiai kiállításának megszervezéséről, pedig a törvény kimondja, hogy a külföldi kiállításokhoz kormányhatározatot (HG) kell jóváhagyni, ha több hatóság és intézmény érintett. Hozzátette, hogy ugyanennek a kiállításnak a megszervezéséhez, amelyet 2023-ban Rómában rendeztek, kormányhatározatot kellett kiállítaniuk – írja a G4Media.

A kulturális minisztériumnak alárendelt múzeumi közintézmények külföldi kiállítások szervezése vagy nemzetközi kulturális projektek megvalósítása esetén a szervezésre vonatkozó intézkedéseket kormányhatározattal kell jóváhagyni, abban az esetben, ha több hatóság és intézmény érintett - írja elő a nemzeti mozgó kulturális örökség védelméről szóló (újraközölt) 2000. évi 182. törvény 34. cikkének 1. indexe. Ezt a rendelkezést a 2003. augusztusi 27. számú rendelet vezette be a törvénybe.

Egy választási fordulót az alkotmánybíróság csak rendkívüli helyzetekben semmisíthet meg, ha egyértelmű, hogy az eredményt befolyásolták, és az erről szóló döntést meg kell indokolni és átlátható módon kell meghozni - áll a Velencei Bizottság hétfőn közzétett jelentésében.

A Velencei Bizottság jelentése a romániai helyzetből indul ki. A román alkotmánybíróság (CCR) decemberben megsemmisítette a 2024. novemberi elnökválasztás első fordulójának eredményét, és a választások újraszervezéséről döntött. A CCR döntését az Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács (CSAT) által titkosítás alól feloldott dokumentumokra alapozta, amelyekből kiderült, hogy a szavazás eredményét Călin Georgescu javára befolyásolták (álcázott online kampányok, más állam beavatkozása vagy illegális kampányfinanszírozás révén).

Az európai jogászok már az elején felhívják a figyelmet arra, hogy a választások törléséről az alkotmánybíróság kivételes körülmények között dönthet, és hogy a döntésnek igazságosnak, objektívnek és szilárd érveken alapulónak kell lennie. A bizottság azonban hangsúlyozza, hogy egy ilyen döntést ideális esetben a legfelsőbb választási ellenőrző szervnek (Romániában az Állandó Választási Hatóságnak) kellene meghoznia, és az alkotmánybíróság csak akkor vizsgálhatná felül, ha fellebbezést nyújtanak be.

A Velencei Bizottság szerint azonban a választások törlésének egy fő kritériumon kell alapulnia: meg kell állapítani, hogy a választások integritása helyrehozhatatlanul sérült-e. Az európai jogászok hangsúlyozzák, hogy konkrét bizonyítéknak kell lennie a törvénytelen, helytelen vagy tisztességtelen tevékenységekre.

Ugyanakkor a Velencei Bizottság hangsúlyozza, hogy a választások törléséről szóló döntés nem alapulhat kizárólag a szolgálatok titkos információin, mivel ez nem biztosítaná a szükséges átláthatóságot. A Velencei Bizottság arra is rámutat, hogy a választások törlését szabályozni kell, hogy egyértelmű eljárás legyen, és szigorúbb szabályokat sürget az online politikai kampányra és annak finanszírozására vonatkozóan.

A naptári dátumhoz képest különösen meleg lesz az időjárás, az ország számos részén a következő napokban a hőmérséklet elérheti a 18 Celsius-fokot az ország egyes régióiban. Január 30-a után fokozatosan lehűl az idő az előrejelzők szerint.

Az Országos Meteorológiai Hivatal (ANM) hétfőn tette közzé a január 27. és február 9. közötti időszakra vonatkozó előrejelzését, Erdélyben a hőmérséklet január végéig jóval az átlagosnál magasabb lesz, a legmagasabb hőmérsékleti értékek átlagosan 10 és 14 fok között, a legalacsonyabbak pedig -4 és 0 fok között alakulnak.

Február 4-ig fokozatosan lehűl a levegő, a legmagasabb hőmérsékleti értékek területi átlagban elérik a 2 fokot, a legalacsonyabbak pedig a -6 fokot, majd enyhén felmelegszik, és a legmagasabb hőmérsékleti értékek átlagosan 6 fok körül alakulnak. Január 31. és február 6. között valószínűbb lesz a csapadék.