// 2024. november 26., kedd // Virág
Tudós gyűlöletbeszéd

A Román Akadémia „magyarbarát” elnöke beszállt a vérugató kórusba

// HIRDETÉS

Ioan Aurel Pop kiváló példája az államilag finanszírozott értelmiségi uszítóknak. Akik egyre gyakrabban fognak üvölteni, ahogy közeledik a trianoni évforduló.

Klaus Ionopotchivanoc Iohannis román álkisebbségi államelnök múlt szerdai gyűlöletkeltő és uszító performansza óta gyakorlatilag egymásnak adogatják a mioritikus nyilvános térre vezető ajtó kilincsét a legkülönbözőbb politikai elemzők, véleményvezérek, kutató- és megmondóemberek (az idézőjeleket tetszés szerint ki lehet helyezni a megnevezések köré). Lélegzet-visszafojtva vártuk már, mikor lép színre Ioan Aurel Pop, a híres-nevezetes Babeș-Bolyai Tudományegyetem volt rektora, a Román Akadémia jelenlegi elnöke is. Ahhoz képest elég sokáig kellett várni, elnök úr ugyanis csak vasárnap kora délután jutott oda, hogy nackólángba boruljon a Facebookon.

Hosszú, hosszú bejegyzést írt. Nagyon-nagyon messziről, szinte Decebáltól és a Mioricától indít. Hogy milyen rossz ez a járvány, a karantén, a bezártság, az emberek teljesen összezavarodnak a mindenféle hírek hallatán, még a parlament sem tud rendesen működni, szegény, lám, hogy átment az egyik házon a rettenetes székely autonómia-törvénytervezet, bla bla bla.

A sok fennkölt közhelyből igyekeztünk kiemelni a lényeget. Amely a következő (figyelem, uszítás következik!):

„Ha az alsóház és annak bizottságai elfogadtak egy ilyen szöveget (az autonómia-tervezetet – a szerk.), még ha csak procedurális és konjunkturális gyakorlatról lett légyen is szó, ez rendkívül súlyos, a parlamenti epizód végkimenetelétől függetlenül. Hiszen ezek alapján akár az is várható, hogy egy politikai alakulat vagy képviselő letesz a képviselőház vagy a szenátus asztalára egy olyan tervezetet, amely Románia lakosságsűrűségének csökkentését irányozza elő, vagy egy olyat, amely az ország bizonyos területének eladását célozza meg (például egy dunai vagy duna-deltai sziget elidegenítését), vagy egy olyat, amely a román nyelv használatának betiltásáról szól egy olyan helységben, ahol a románok kevesen vannak stb.”

És akkor nézzük sorba:

1. Lakosságsűrűség csökkentése. Itt két esetről lehet szó. Vagy a lakosság effektív számának csökkentéséről, pl. eladás (lásd szászok), kitelepítés, esetleg… na de ezt le se merjük írni. Vagy arról az igen jól bevált nemzeti kommunista technikáról, hogy betelepítés útján gyérítik az őslakosok sűrűségét. Ez tehát kimeríti az uszítás és gyűlöletkeltés fogalmát.

2. Az ország területének eladása. Ha Iohannis ámokfutó nyilatkozatából indulunk ki, amelyre Pop úr reflektál, nem nehéz kikövtkeztetni, kik azok, akik el akarják adni Románia egy részét, és kinek. Uszítás? Igen. Gyűlöletkeltés? Igen.

3. A román nyelv betiltása egy olyan helységben, ahol a románok kevesebben vannak. Na hol fordulhat elő ilyesmi? Ejsze Szebenben, ahol csak úgy tolong a sok szász. Uszítás? Igen. Gyűlöletkeltés? Igen.

Nagyjából erről szól az egész hosszú, hosszú bejegyzés. És nagyjából erre készülhetünk fel a trianoni évforduló előtt. Mégpedig egyre fokozottabb iramban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS