// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A rektorok csak a védetteket engednék be az egyetemekre, de ennek van néhány apró akadálya

// HIRDETÉS

Például az, hogy az oltottak aránya nem mindenhol éri el az elvárható szintet. És akkor még finoman fogalmaztunk.

Határozott lépést javasolnak a Romániában működő egyetemek rektorai az intézmények biztonságos működése érdekében: azt szeretnék, ha csakis védettségi igazolvány felmutatásával lehetne belépni az egyetemekre.

Az Országos Rektori Konferencia vasárnap Brassóban ülésezett, ezen fogadták el – a felsőoktatás működésének javítását szolgáló egyéb javaslatok mellett – azt a felvetést is, amely szerint felkérik a kormányt, kezdeményezzen törvénymódosítást,

amely nyomán csakis a koronavírus elleni védettséget igazoló digitális igazolvánnyal lehessen belépni az egyetemekre.

Ez alól csak azok jelenthetnének kivételt, akik orvosi okok miatt nem vehetik fel a koronavírus elleni oltást.

Egyben felkérték a diákszervezeteket, hogy segítsenek annak nyilvántartásában, hány diákot sikerült már beoltani.

Az ülésen jelen volt Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter is, aki ugyan örül annak, hogy a rektorok szeretnének biztonságos egészségügyi körülményeket teremteni az egyetemeken, csakhogy ezt jelenleg nem túl egyszerű megvalósítani.

Mivel ugyanis a kormány jelenleg csupán ügyvivő kabinetként működik – lévén hogy elvesztette a keddi bizalmi szavazást a parlamentben –, nem kezdeményezhet ilyen tárgyú törvénymódosítást, ezt csak a parlament teheti meg – ahol jelenleg a kormánynak értelemszerűen nincs meg a többsége.

Ezért egyelőre abban maradtak a rektorokkal, hogy levélben kérik ki a parlamenti pártok álláspontját a témában.

A miniszter azt is elmondta, a rektorok javaslatának gyakorlatba ültetését az is nehezíti, hogy még az egyetemeken is elmarad az oltottak aránya az európai uniós átlaghoz képest.

A marosvásárhelyi orvosi egyetem ugyan élen jár a jó példával, ott már 90 százalékos az oltottak aránya, de más felsőoktatási intézményekben csupán 50-55 százalékos az arány – ami még mindig jobb, mint az országos –, és olyan egyetemek is vannak, ahonnan még adatok sem érkeztek.

Cîmpeanu neheztelően állapította meg, hogy még azon intézményekben sem halad az elvárható mértékben az oltási folyamat, ahol a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kellene tartani az oltás, a tudományos eredmények fontosságát.

Ami tényleg nehezen felfogható ép ésszel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS