A laboratóriumban előállított hús betiltásáról vitázik a parlament

Olyan törvényjavaslatot vitatnak meg a román parlamentben éppen, amely ideiglenesen felfüggesztené a laboratóriumban tenyésztett hús forgalmazását Romániában, de szigorúbb szabályokat is bevezetne a növényifehérje-alapú termékek címkézésére is.

Itthon addig tiltanák a sejtkultúrával előállított élelmiszerek forgalomba hozatalát, amíg nem készül el egy átlátható, az ilyen termékek biztonsági értékelésére vonatkozó, összehangolt európai keret. Az intézkedés kiterjed azokra a takarmányokra is, amelyeket ezzel a technológiával állítanak elő, összetevőként sem lehet majd felhasználni.

Románia nem az első EU-tagállam, amelyik hasonló intézkedéseket fontolgat, az előterjesztők szerint az elővigyázatosság elvére hivatkozva ezt már több tagállam is megtette, ugyanis a sejtalapú mezőgazdaság fejlődése parázs vitákat eredményezett az EU-ban. Ezek többnyire a közegészségre, a hagyományos mezőgazdaságra, a fogyasztóvédelemre és az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásokat tárgyalják.

A most vitatott tilalom nem vonatkozna azokra a termékekre, amelyeket tudományos kutatás céljára fejlesztenének: legyen az épp az európai szintű engedélyezéshez szükséges biztonsági értékelésekhez előállított termék, vagy orvosi, gyógyszerészeti, állatgyógyászati területen használt szövetek. Ezeket viszont nem lehet forgalomba hozni.

Amennyiben az Európai Unió engedélyezi a laboratóriumban tenyésztett húst, a kormány felülvizsgálja a törvényt, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

Négy évvel a jelzőlámpa nélküli gyalogosátkelőhelyek megfelelő megvilágítására vonatkozó jogi kötelezettség bevezetése után Romániában továbbra is több ezer olyan közlekedési pont található, amely gyengén van megvilágítva, vagy nem felel meg a minimális biztonsági előírásoknak, derül ki az Adevărul elemzéséből.

A kötelezettség ugyan teljesen egyértelmű, az alkalmazás mégis településenként jelentősen eltér – a költségvetés, a beruházások mértéke és az adminisztratív kapacitás dönt.

Románia még mindig az EU élén áll a közúti halálos balesetekben: egymillió lakosra 78 közúti haláleset jut, ami az Európai Unióban a legmagasabb arány, míg az európai átlag körülbelül 44. 2025-ben közel 4000 súlyos közlekedési baleset történt, amelyek több mint 1200 halálesetet és 3000 súlyos sérültet regisztráltak – az eredmény megdöbbentő: ez napi 11 súlyos baleset és napi 4 haláleset országszerte.

Kolozsváron az elmúlt években korszerűsítették az átkelőket, kiegészítő világítást szereltek fel, és az iskolák vagy zsúfolt sugárutak mellett lévő átjárókat átalakították a jobb láthatóság érdekében. Nagyváradon hasonló intézkedéseket hoztak, de számos kisebb városban még hagy kívánnivalót maga után az infrastruktúra: Vasluiban, Teleormanban vagy Giurgiuban az átjárók gyakran gyengén megvilágítottak, főleg a települések mellékútjain vagy a határokon.

A különbség nem csupán a település méretétől függ, hanem a pénzügyi kapacitástól, a beruházások prioritásainak meghatározásától, valamint attól is, hogy az egyes önkormányzatok hogyan értelmezik a jogi kötelezettségeiket.
A másik fontos tényező az, hogy országos szinten sincs központi nyilvántartás a szabványoknak megfelelő és nem megfelelő gyalogosátkelőkről, tehát nincs olyan nyilvános adatbázis, amelyből kiderülne, hogy hány átjáró van megfelelően megvilágítva, hány részben felel meg a követelményeknek, és hány nem felel meg a szabványoknak.

Az elmúlt héten Románia rengeteg villamos energiát vásárolt a szomszédos országokból, főleg Bulgáriából a hőhullám idején – ezt nem segítette az sem, hogy a csernavodai atomerőmű 1. blokkja éppen tervezett leállás alatt volt. Vasárnap a Nuclearelectrica állami vállalat bejelentette, hogy a reaktort újraindították, és csatlakoztatták az országos energiarendszerhez.

A tervezett leállítás alatt megelőző karbantartási munkálatokat és javításokat végeztek, valamint a tervezett leállások ideje alatti kötelező tesztelési programot valósították meg.

Az atomerőmű 1. blokkját május 10-én állították le.

A blokkot 1996-ban helyezték üzembe, és csak ennek révén 145 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást sikerült elkerülni. Az erőmű körülbelül 149 millió Mwh energiát szállított biztonságosan, több mint 90 százalékos kapacitáskihasználtsággal, amelynek érdekessége, hogy a világ első három atomerőműve közé sorolják kapacitáskihasználtság tekintetében.