// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina
vegyesen

A korábban korrupcióval vádolt Mircea Geoană szidja a korrupciót, mint a bokrot…

// HIRDETÉS

… Romániában betiltják a félkarú rablókat, de csak félszájjal… és Brassó polgármestere meg akar menteni egy… farkast, pont a választási évben, tetszik érteni.

A korábban korrupcióval vádolt Mircea Geoană szidja a korrupciót, mint a bokrot

Közelegnek a választások, ezért aztán a legtöbb politikus megrohamozza a sajtót, nyilatkozik, szónokol, de olyan szépen, hogy az ember azt hinné, ezek az arcok egytől egyig szentek, vagy legalábbis Grál-lovagok.

Így tett Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese (egyben a PSD volt elnöke) is, aki, ugye, az utóbbi évben többször is belengette, hogy biza nem vetné meg a Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök mandátumának lejártát követően megüresedő államelnöki trónt.

Tehát Geoană úr kapta magát és elkezdte szidni a korrupciót. És nem is akármelyiket. Pont azt, amit a legritkább esetben szoktak szidni a politikusok. A politikai (politikusi) korrupcióról van szó. Tessék csak nézni, milyen szépen szidta, az embernek csak úgy repes tőle a szíve:

„A mi politikai rendszerünk, a mi politikai elitünk lemaradt a társadalmi átalakulásokhoz képest. És ezt a lemaradást régebbi fogyatékosságok is súlyosbítják: a nepotizmus, a klientelizmus, a túl gyakori korrupció.”

Persze, azonnal mondott pár válogatott mondatot a nyugati értékekről, a demokráciáról, a szabadságról és a törvény uralmáról is. És hogy attól még lehet szidni a politikai korrupciót, mert az, ugye, nem politikai probléma. Hanem morális. Aha.

Mindenesetre örülünk, hogy Geoană úr ilyen ügyesen megjavult. Mert hogy a múltban voltak ám hozzá kapcsolódó ügyek, sőt, neki magának is volt egy korrupciós ügye. Geoană úr sógora, az Eximbank volt elnöke (a nevét felejtsük el) 2023-ban hat év börtönt kapott, éppen korrupció okán. Az illető persze nem várta meg, hogy elvigyék a dutyiba, inkább meglógott az országból, jelenleg nemzetközi körözés alatt áll.

Na de maga Geoană urat is meglegyintette a korrupciós vád szele, méghozzá azzal kapcsolatban, hogy bizony mutyis módszerekkel igyekezett pénzekhez jutni a 2008-as választási kampány idején. Sőt, maga az adóhatóság korabeli vezetője jelentette fel, igaz, szinte tíz évvel később. A lényeg: az ügy elévült, a hatóságok a vállukat vonogatták, ez van.

Szóval, a fenti kontextus fényében tényleg örülünk, hogy Geoană úr ilyen keményen szólt a korrupcióról. Reméljük, őszintén is beszélt.

Romániában betiltják a félkarú rablókat, de csak félszájjal

Jó ideje olvasható a hazai sajtóban, hogy hát izé, a félkarú rablók (hivatalosan játékgépek, játékautomaták) zseb- és lélekromboló iparágát valahogy meg kellene regulázni. A bukaresti politikai döntnökök fiókjaiban jó sok tervezet hevert (és hever) a témában. Na de aztán most (azért, mert jönnek a választások? Nem azért? Nem tudjuk…) végül léptek egy nagyot. A képviselőház a keddi szent napon megszavazta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek legfőbb rendelkezése, hogy Románia minden olyan településén betiltják a félkarú rablókat, ahol a lakosság száma nem haladja meg a 15 000 főt.

Hát ez nagyon szép, mondhatná akárki. Mondjuk, azon túl, hogy a nagyobb politikai pártok azonnal összevesztek azon, hogy miért pont ezt a rendeletet szavazták meg (van még vagy hét), miért így, ki a cinikusabb és gonoszabb (a PNL és az AUR szerint a PSD, a PSD szerint pont fordítva), ki paktált le a félkarú rablók iparának vezéreivel stb.

Amit nem egészen értünk a felső politikai logikából: miért pont azokon a településekről űzik ki a félkarú rablókat (felderenghet egy idevágó bibliai történet is), ahol a lakosság száma 15 000 alatt van? Csak az ottaniak zsebét és lelkét fenyegeti a szerencsejáték démona? Ha például egy településen 25 000 lélek él, őket védi valamiféle pajzs?

És azt sem értjük igazán, miért kell teljes tiltással élni. Miért nem lehetett volna csökkenteni a félkarú rablók számát az ország összes településen? Szigorúbban felügyelni a szerencsejáték-ipart? Szóval nem igazán értjük ezt az egészet. Olybá tűnik, hogy a tisztelt döntéshozók léptek, mert jól mutat valamilyen imázsábrán, de igazából csak félszájjal tiltották be a félkarú rablókat. Amelyek tulajdonosai beköltöznek a legközelebbi településre, ahol mindent szabad, legalábbis a jelenlegi törvény szerint. És csókoltatnak mindenkit.

Brassó polgármestere meg akar menteni egy… farkast, pont a választási évben, tetszik érteni

Vagy két napja jelent meg a közösségi hálózatokon az a videó, amelyen egy jó nagy farkas látható, amint az úton szalad (a Brassó városát Brassó Pojánával összekötő útról van szó), látszólag egy kerékpáros után. A videót készítő autósok legalábbis ezt hitték: dudáltak az elöl haladó kerékpárosnak, oda is kiabáltak neki, hogyy jön a farkas (noha tudhatták, hogy az illető nem hallhatja), és természetesen kimondták a szentenciát: a farkas meg akarja támadni a bringást. (Ami jó nagy baromság, ugyanis a farkas a legritkább esetekben támad emberre, akkor pedig végképp nem, ha egy autó követi és folyamatosan szól a duda, de ez egy másik történet.)

A videó virális lett, az illetékes hatóságok is megnézték és cselekvésre szánták magukat. Mivel a felvétel alapján úgy vélték, nagy a kockázata annak, hogy a farkas veszettségben szenved. Ilyenkor az az eljárás, hogy a hatóságok írnak a szaktárcának, onnan lejön egy pecsétes papír és ha az megvan (és a farkas is), akkor kilövik a gyanús példányt.

Na de itt lépett közbe Brassó polgármestere, az USR-s Allen Coliban. Rittyentett egy igen megható bukéval rendelkező Facebook-bejegyzést farkas-ügyben. Amelyben szépen ecsetelte, hogy hatotta meg szívét a sok-sok közösségi hálós reakció, hogyan vette fel a kapcsolatot egy állatvédő szervezettel, amely vállalta, hogy befogadja, ellátja, kivizsgálja és ha valóban veszett, élete végéig ápolja a farkast, hogyan hívta fel személyesen magát a környezetvédelmi minisztert, hogy figyelmeztesse, ezt az ügyet kezeljék kiemelt fontosságúként… szóval hogyan volt ő cuki fiú.

Ő, vagyis Brassó USR-s polgármestere. A választási évben. Még egy farkast sem hagy az út szélén veszni, veszettül adott esetben. Tetszik érteni?

Kíváncsiak lennénk, hányszor mozgatott meg minden követ a polgármester úr egy vadállatért a két választási év közt eltelt időszakban…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS