A Dalnok visszatér

Úgy tűnik, mégis igaza van annak, aki feszt mondta: merjünk nagyot álmodni. Legalábbis, ami Tamás Gábort illeti. Ugyanis mindjárt három álma is valóra vált a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett főtéri koncertje alkalmával.

Ad egy: arról álmodott, hogy egyszer a szülővárosának főterén énekeljen, magyarul.  És tessék. A Kolozsvári Magyar Napok központi csapata elintézte neki. Valóban ott állt a főtéri színpadon, és valóban magyarul énekelt. És a téren álló sok ezer lélek – nos, ennyi képzavar ebben az esetben megengedhető – egy emberként szállt az égre a Hervadó petúniák andalító dallamára.

Ad kettő: arról is álmodott merészen a kolozsvári trubadúr, hogy egy gyerekkórussal dalolja örökzöld melódiáit. És tessék. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum gyermekkórusa, mintegy varázsütésre, ott termett a színpadon. A bárd és a sokféle, ám tisztaságában csodálatosan egyszínű gyerekhang elegye szó szerint elvarázsolta a tömeget.

Ad három: az énekes álmában sosincs egyedül. És tessék. Ez is valóra vált. A rendkívüli kolozsvári koncertre számos barátja elkísérte. Hát kell ennél több?

Naná, hogy kell. Talán ez volt Tamás Gábor negyedik álma. Hogy szeressék, szeressék, utolsó vérig. És tessék. Ez is meglett Kolozsváron, a Magyar Napok harmadik estéjén. Ezrek sírtak, tízezrek rajongtak, amikor felcsendültek a slágerek.

Respekt és le a kalappal Tamás Gábor előtt. Meg tudja szólítani közönségét. Ha csak egy csepp szív maradt ebben az elfásult népben, az tegnap este dobrokolni kezdett. Mert a dalnok tudja, miként kell hatni az emberi szívre.

Külön kiemelnénk a Kolozsvári Magyar Napok ihletett választását. Ez a koncert minden generációt megmozgatott. Egy ritmusra dobbant ott minden szív, a csecsemőtől a vénig. Gratulálunk! Nagy koncert volt!