// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Egy dühös törpepárt követeli, zárják be Romániában a Facebook-ot

// HIRDETÉS

Mert a Facebook szerintük beleköpött a hazai európai parlamenti választási levesbe.

Emlékeznek még a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártra (PNȚCD)? Őszintén, mi se nagyon, de tessék, pár morzsa: az egyik történelminek nevezett román párt, biza, olyan figurákkal az 1989-es forradalom utáni újjáalakulása idején, mint az elnök, Corneliu Coposu vagy Ion Rațiu. Legjobb eredményük az volt, amikor a Romániai Demokrata Konvenció (CDR) vezető pártjaként megnyerték az 1996-os parlamenti választásokat, államfőjelöltjük, Emil Constantinescu pedig szintén győzött.

Na, hát ezek az aranyos, vitézi idők lejártak. Coposu, Rațiu, a parasztpárti ikonok elhunytak, a párt egyre lejjebb csúszott, aztán szépen el is felejtettük. Pedig létezett, létezik, elnöke egy bizonyos Aurelian Pavelescu nevű ügyvéd, és idén márciusban támogatási egyezményt írt alá a Szociáldemokrata Párttal (PSD).

Aztán a választási részeredményeket látva, jól kiakadt a törpepárt. Az elnök úr egyrészt azt mondta, hogy ez a gyűlölet szavazása volt. Meg miféle dolog az, hogy ez a Klaus Iohannis nevű egyén választási szlogenjeként ezt a mondatot kapja fel: „Szopsz, PSD!” Oké, döntsék el Önök, így volt-e, vagy sem.

Na de az iciri-piciri párt a választások lejártával előállt egy másik óriási ötlettel is. Viorica Dăncilă miniszterelnök asszony sürgősen intézkedjen, hogy zárják be Romániában a Facebook-ot. Na, nem börtönbe, oda mást várnak sokan. Hanem csak annyira, hogy ne lehessen belépni. És hogy miért? Hát azért, mert a Facebook blokkolja a neki nem tetsző megnyilatkozásokat Romániában. Például a parasztpárti elnök, Aurelian Pavelescu úréit is. És pont a választási kampány időszakában.

És ha Dăncilă asszony becsapta az ajtót Zuckerbergék előtt, a második lépésben hívja csak szépen beszélőre a Facebook-gurut és kérje számon tőle az aljas akciókat.

Nos, nagy izgalommal várjuk, mikor érkezik Zuckerberg úr gépe Bukarestbe.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS