Mert a Facebook szerintük beleköpött a hazai európai parlamenti választási levesbe.
Emlékeznek még a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártra (PNȚCD)? Őszintén, mi se nagyon, de tessék, pár morzsa: az egyik történelminek nevezett román párt, biza, olyan figurákkal az 1989-es forradalom utáni újjáalakulása idején, mint az elnök, Corneliu Coposu vagy Ion Rațiu. Legjobb eredményük az volt, amikor a Romániai Demokrata Konvenció (CDR) vezető pártjaként megnyerték az 1996-os parlamenti választásokat, államfőjelöltjük, Emil Constantinescu pedig szintén győzött.
Na, hát ezek az aranyos, vitézi idők lejártak. Coposu, Rațiu, a parasztpárti ikonok elhunytak, a párt egyre lejjebb csúszott, aztán szépen el is felejtettük. Pedig létezett, létezik, elnöke egy bizonyos Aurelian Pavelescu nevű ügyvéd, és idén márciusban támogatási egyezményt írt alá a Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Aztán a választási részeredményeket látva, jól kiakadt a törpepárt. Az elnök úr egyrészt azt mondta, hogy ez a gyűlölet szavazása volt. Meg miféle dolog az, hogy ez a Klaus Iohannis nevű egyén választási szlogenjeként ezt a mondatot kapja fel: „Szopsz, PSD!” Oké, döntsék el Önök, így volt-e, vagy sem.
Na de az iciri-piciri párt a választások lejártával előállt egy másik óriási ötlettel is. Viorica Dăncilă miniszterelnök asszony sürgősen intézkedjen, hogy zárják be Romániában a Facebook-ot. Na, nem börtönbe, oda mást várnak sokan. Hanem csak annyira, hogy ne lehessen belépni. És hogy miért? Hát azért, mert a Facebook blokkolja a neki nem tetsző megnyilatkozásokat Romániában. Például a parasztpárti elnök, Aurelian Pavelescu úréit is. És pont a választási kampány időszakában.
És ha Dăncilă asszony becsapta az ajtót Zuckerbergék előtt, a második lépésben hívja csak szépen beszélőre a Facebook-gurut és kérje számon tőle az aljas akciókat.
Nos, nagy izgalommal várjuk, mikor érkezik Zuckerberg úr gépe Bukarestbe.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.