Hát, szép a holnap. Együtt, közösen, egymásért. Figyelem: ROHADT NAGY HUMORVESZÉLY!
Verestóy Attila a fakitermelés mellé beiktatja a kőfejtést is. Elhordatja a székely hegyeket, hogy történelme során először dús keblű alföldet varázsoljon a Székelyföldből.
Kölcsön kenyér visszajár alapon az RMDSZ csúcsvezetése kijárja Dragnea úrnál, hogy az összes magyarországi magyar megkaphassa a román állampolgárságot. Természetesen négy év múlva ezek az újromán állampolgárok tudni fogják, kire, mire kell szavazniuk.
Alig járt le a szavazatszámlálás, a pezsgő meg a hiphiphurrá, az RMDSZ agymenjei máris asztalnak dőltek és térképet ragadtak, hogy megtervezzék a beígért autópályákat. Kisbacont máris sikerült egyetlen vörös vonallal összekötni Nagybaconnal. Ez nagy győzelem, de tényleg.
Pártunk nem és nem és nem adja fel az „Áldás, népesség!” Csép Sándor által lefektetett elvét. Magyar gyerekeknek márpedig születniük kell ezen a földön! Ennek érdekében az RMDSZ nőszövetsége közösségi összefogáson alapuló erdélyi magyar orgiákat szervez Erdély szerte, minden szombaton reggel 10 és 12 óra között. Szabad a csók, tilos a koton! Az ingyen miccset és sört a legnagyobb kormánypárt biztosítja, jó minőségű videófelvételek ellenében.
Arra az esetre, ha valami csoda folytán mégse működne az együtt-közösen-egymásért magyarszaporítási program, Hegedüs Csilla, a műemlékek romániai, magyar és elismert szakértője megígérte, alaposan megvizsgálja a hagyományos temetők bővítési lehetőségeit, illetve új temetkezési helyek után néz.
Borbély László vett magának egy új házat, egy tengerparti nyaralót és egy jurtát, annak örömére, hogy nem kell megosztania Markó Attilával a budapesti szükséglakást. A hírek szerint hamarosan nekiáll a tatarozásnak.
Markó Béla nekifogott egy hatvankötetes historikus eposznak, amely Erdély forradalom utáni történetét írja le gigantikus képekben. A mű címe: Erdély aranykora. Újságírói kérdésre Markó elmondta, hogy igen, tudja, akadt már ilyen cím a magyar irodalomban, de az mese habbal. Ő olyan költőnek tartja magát, aki a rögvalóságból indul ki, és oda is ér vissza. Továbbá mindig az igazat és csak az igazat írja.
Tőkés László most is ugyanabban a kávéházban ül, ahol a választások eredményeit figyelni kezdte. Hajnali négy óra körül a pincérek megfigyelték, amint egy fehér lepelbe burkolt, hosszú szakállas öregúr telepedett a volt püspök mellé. A fogyasztás attól a pillanattól kezdve meredeken csökkent, ugyanis a boroskancsó magától megtelt, újra meg újra. Hogy miről beszéltek, nem tudni. De a helyzet fokozódni látszott.
Örkény István váratlanul előugrott a Farkasréti temetőben levő sírjából, kitörő lelkesedéssel üdvözölte a halálra vált temetőőrt, papírt, tollat kért tőle, és azon melegében megírta legjobb poszthumusz művét, a Huni a pártzivatarban című vidám dramolettet.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke ünnepélyesen megígérte, hogy amennyiben az RMDSZ eléri a hat százalékot, becsületesen betartja december 11-én hajnalban tett, a következő négy évre vonatkozó némasági fogadalmát. Ámen!
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.