A budapesti Keleti pályaudvarnál kitört balhét a rendőrség fékezte meg.

Ha ma este balhé lesz, a következő meccsen játszhatnak üres stadion előtt.

A magyar labdarúgó-válogatott játékosai videóüzenetben sportszerű buzdítást kérnek a szurkolóktól a pénteki, románok elleni Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen.

Ha a nagykövet nem volt tisztában a kijelentései várható hatásaival, akkor alkalmatlan. Ha viszont tudta, hogy milyen hatása lesz a megszólalásának, nyugodtan igazat adhatunk a román miniszterelnöknek: Zákonyi Botond provokált.

Szidhatjuk „a románokat”, lehet azzal magyarázni a legújabb diplomáciai csörte épp aktuális fejezetét is, hogy Ponta „a magyar kártya” előrángatásával próbálja menteni a menthetőt, de az alaphelyzet az, hogy ebben a térségben két lehetőség van – vagy együttműködés, vagy ellenségeskedés.

Victor Ponta, miután kijelentette, hogy nem hajlandó besétálni magyar kollégája csapdájába, nem válaszol a provokációkra, éles támadásba lendült és kígyót-békát rámondott Orbán Viktorra, no meg Magyarországra.

Van abban valami utánozhatatlan pofátlanság, ahogy a román külügyminisztérium kitámadta Magyarország miniszterelnökét a Facebook-oldalán közzétett fényképek miatt.

Bár megoldódni látszik a probléma, a magyar és a román oktatási rendszerről sokat elárul, hogy megismétlődött a tavalyi cirkusz.

A román állam ma nemhogy nem értékeli a magyarság által nyújtott többletet, hanem kimondottan annak elsorvasztására törekszik, mint nem egy oktatási intézményünk, a visszaszolgáltatás kálváriája és érdekvédelmünk sorsa bizonyítja.

1918-ban, a gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazott nyilatkozatban a románok mindent megígértek az országban élő kisebbségeknek. Ezeket az ígéreteket azóta is minden adódó alkalommal megismétlik, de nem tartják be sohasem.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint elismerendő, hogy a román külügyminiszter legalább a párbeszédre hajlandó.

Miközben Bukarest – még ha nem is őszintén – mindig azt mondja, amit Brüsszel hallani szeretne, Magyarország megítélése már amúgy is elég rossz, a bevándorlással és a halálbüntetéssel kapcsolatos újabb viták pedig aligha segítik elő, hogy empatikusan viszonyuljanak a Markó – és általában a határon túli magyarok – jogai iránti magyar érzékenységhez.

Természetesen a magyar külügyminiszter és diplomácia is (ha lenne ilyen, ha nem csináltak volna külkereskedőket a diplomatákból) aggódhatna. De a fő külügyér ilyen apróságokkal nem foglalkozik, leköti a keleti, déli meg mindenféle nyitás és a számtalan nagy, állítólag körvonalazódó biznisz lehetőség.

Mert az ordas magyargyűlölő és hivatásos feljelentő Dan Tănasă bepanaszolta az önkormányzatot a magyar és a román megnevezés sorrendje miatt.

Nem eléggé gyűlöletkeltő az ügyészségnek a Ki a magyarokkal az országból! rigmus.

Mivel a nagyobb nézettség, olvasottság érdekében ellenségképet gerjeszt.

Egymásra mutogatnak a magyar és a román illetékesek.