Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.

Amikor a románok is kiakadnak a saját túlhabzó nacionál-hisztériájuk kapcsán. Persze, anélkül, hogy elismernék: Erdélyt valóban elcsatolták.

Az nem úgy van a gyulafehérvári nyilatkozatban, ahogy le van írva. Ja, a rendkívül okos szerző nagy tisztázási igyekezetében összekeveri a szemiotikát (jeltan) a szemantikával (jelentéstan).

Traian Ungureanu ismét belecsap a leves közepébe. Ideje lenne felébredni a nagy egyesülés álmából. A valóság rugdossa az ajtót.

A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.

Valóban, miért is kellene Erdélynek eltűrnie a bukaresti központ zsarnokságát? Sabin Gherman írása.

A politikai stratéga egyrészt rosszabbnak tartja Orbán Viktor Magyarországát Iránnál, másrészt vágyik egy mioritikus Orbán Viktorra. Nem vicc, tessék olvasni.

A Román Akadémia elnöke, illetve a jeles patrióta intézmény magyar- és oroszellenes elhárító részlege odacsap Trianonnak és az autonómiázóknak.

Románia miniszterelnöke simán összekeverte 1918-at 1848-cal. Nem nagy ügy. Nyolcassal végződik mindkettő.

Ez a politikai osztály a börtöntől való félelemmel szemben feláldozza a hazaszeretet. Amely hazaszeretet nem egyenlő a nacionalista hörgéssel és idegengyűlölettel.

Otromba nacionalizmusból jeles. Történelemből nem. Akadémikus létére. Nem tudjuk, mit szed Ioan-Aurel Pop úr, de egyre elszálltabb marhaságokat beszél, ahogy közeledünk a centenáriumhoz.

Az egyesülés centenáriumának éve egyelőre a magyarellenesség jegyében zajlik.

Az eufórián és a gyászon túl nézzük meg, pontosan mi és hogyan történt ezelőtt száz évvel.

Nagyon úgy néz ki, hogy a dísztribünökön bűnözők, bűnügyesek és sunnyogó csicskásaik állnak majd. A másik oldalon meg a nép, amely megszavazta őket.

Meg az erdélyi magyarok, ha már itt tartunk. Nos, nem sokat. Alexandru Diaconescu történész professzor az épített és egyéb örökség állapotáról.

A román állam tartsa be az 1918-as ígéreteket – kérik.

Mi is történt 1918-ban? Egyesülés? Annektálás? Vagy valami más? Román és magyar nézetek ütköztetése zajlik. Ezúttal azonban okosan.