Vadászkutya, kecske, borecet, ócskavas – Miket ad el az állam mostanában a bűnözők lefoglalt vagyonából?

Mintegy négy évvel ezelőtt azzal az elképzeléssel hozták létre az Elkobzott Javakat Kezelő Országos Ügynökséget (ANABI), hogy a bűnvádi eljárások során lefoglalt értékeket a társadalom javára fordítsák, az árverésekből befolyt összegeket az állami költségvetésbe forgassák, illetve jusson belőle a bűncselekmények áldozatainak is némi kárpótlás. Ez idő alatt szánalmasan kevés, mindössze 15,5 millió lejt sikerült az eladásokból szerezni. Ebből a szempontból a 2020-as esztendő nem is volt olyan rossz év az ANABI számára, hiszen a teljes összeg több mint felét, vagyis 8,1 millió lejt szedtek össze tevékenységükkel.

Ez azzal is összefüggésbe áll, hogy az elkobzott javak igencsak változatos képet festenek, és a legnagyobb érdeklődés az elektronikus árveréseken a kevesebbet érő javak iránt mutatkozik. Decemberben például egyenként 300 lejért értékesítettek két agár kutyát, melyeket orvvadászoktól koboztak el. Korábban az ügynökség 504 lejt fizetett egy kutyaszakértőnek, hogy állapítsa meg hat másik vadászkutya értékét. De kínálatukban más állatokat, például kecskéket, juhokat is találunk. Emellett ócskavasat (történetesen a caracali rém udvarán talált fémhulladékról van szó), borecetet, acéltekercseket, ereszcsatornákat, olajfúró berendezéseket, tűzifát, ruhákat is árverésre bocsátanak. Ezekre legalább könnyebben akad vevő, mint például a Dan Voiculescutól vagy más bűnözőktől származó ingatlanokra, luxusautókra, repülőgépre, kriptovalutára vagy mozdonyra.

Ne csodálkozzunk tehát, hogy az állami intézmény ilyen szerény bevételekkel rendelkezik. Egyáltalán befolyik annyi összeg, amennyiből fedezni tudják működésüket és a 42 közalkalmazott bérét? A kérdés nyilván költői.