Úgy tűnik, iskolaépítés helyett a román állam a konténeroktatást támogatja

Emlékeztető: két bizarr botránnyal (is) indult az idei iskolaszezon. Az egyik Bánffyhunyadon zajlik, ahol az önkormányzat csak akkor hajlandó átvenni egy magyar állami támogatásból épült óvodát és bölcsődét, ha oda román gyerekek is járhatnak. A másik Nagyváradon történt, ahol a Nicolae Bălcescu iskola magyar diákjai a református egyház által felújított ingatlanba járhattak volna, ha ezt a román hivatalos nézőpont nem tekintette volna szegregációnak. Ez az ügy azóta megoldódott, mert román osztályok is költöztek az ingatlanba. Ha nem oldódott volna meg, a gyerekek a zsúfoltság okán mehettek volna két váltásban iskolába.

És akkor nézzünk egy másik, sajátosan hazai példát: a gyulafehérvári Avram Iancu Gimnázium népszerű iskola, sokan jelentkeznek oda. Igen ám, csak előállt az ismerős helyzet: nincs elég tanterem az épületben, tehát két váltásban kellett volna suliba járniuk a gyerekeknek. Na de a szülők ebbe nem egyeztek bele. Az illetékesek pedig tették, amit egy ilyen helyzetben tehettek (egy olyan országban, ahol az állam nem épít elég iskolát ott, ahol kellene): konténereket rendeltek. Amelyeknek – ez már csak apró mioritikus nyalánkság – augusztus 31-ére meg kellett volna érkezniük, de valamiért csak szeptember 13-án futottak be az udvarra. Szóval a gyerekek része a sportpálya mellett elhelyezett (persze árammal, fűtéssel, minden egyéb szükséges felszereléssel ellátott) konténerekben fog okulni. Rendes, becsületes tanterem híján, ugye.

Gyulafehérvár polgármestere annyit tett hozzá a dologhoz, hogy ha a konténeroktatás működik, máshol is bevezetik.

Tetszik érteni? Iskolát nem épít a tisztelt román állam. A konténeroktatást viszont támogatja. És közben ott szidja a magyar államot, ahol éri, amikor az masszív összegeket fektet be a de facto romániai közoktatásba.

Erre mit lehet mondani? Bezzeg Románia, az!