// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Úgy megemelik a napi fejadagot a kórházakban, hogy ezentúl túró is kerülhet a túrós laskába

// HIRDETÉS

Már ha nem lopják ki belőle, ami ugyebár Romániában elő szokott fordulni.

Jóllakni ezután sem fognak a kórházi betegek, de ne legyünk telhetetlenek, hiszen már az is nagy dolog, hogy 16 lejben határozzák meg a napi fejadag alsó határértékét. Eddig nem volt minimális érték, a maximális pedig 5 és 20 lej között változott, kórháztól és betegségtől függően. A múlt heti nagybányai botrányból kiderült, hogy egyes kórházak képesek akár napi 3 lejből is kihozni az étkeztetést, amennyiben esély van lenyúlni az erre szánt összeg egy részét, akkor nem sokat teketóriáznak. A Covid-kórházakban napi 10 lejt költenek a fejadagokra – változatos, protein dús,

a betegek tápanyagbeviteli igényét kielégítő reggelit, ebédet és vacsorát kihozni ebből az összegből már művészet.

Az egészségügyi minisztérium közvitára bocsátott tervezete mindezek fényében elég nagy előrelépést jelentene, mivel 16 lejben határozná meg a minimális napi fejadagot, és eltörölné az erre fordított maximális összeget. A kórház természetesen maga dönthet, hogy mennyit áldoz a betegek étkeztetésére, viszont ez az összeg nem lehet 16 lejnél kisebb. Az átláthatóság jegyében a kórházak kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni a napi fejadag meghatározott értékét, a vezetőség pedig felelősséget vállal azért, hogy betartja a kórházi betegek egészséges étkeztetésére vonatkozó előírásokat.

A kórházi koszt kérdése már régóta megoldatlan Romániában. Aki volt már kórházban, tudja, hogy az ételek többsége ehetetlen és rendkívül szegényes – tisztelet a ritka kivételnek. A betegek csak azért nem éheznek, mert a hozzátartozók bőségesen ellátják őket,

esetleg saját ételt vásárolnak a többnyire kórház-közeli érdekeltségben álló, rendkívül drága bódékban, büfékben.

Legutóbb 2018-ban növelték a napi fejadagra szánt összeget az kórházakban, azóta már csak az élelmiszerárak növekedése és az infláció miatt is elengedhetetlenné vált az újabb emelés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS