Nocsak: a bukaresti külügy úgy beleszállt az ukrán kisebbségi törvénybe, mintha Budapestről diktálták volna a közleményt

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a magyar kormányon kívül nem sokan tartották számon az ukrán kormány által az országban élő nemzeti kisebbségekkel szemben indított jogszűkítő hadjáratot, az anyanyelv-használatot és az anyanyelvi oktatást gyakorlatilag ellehetetlenítő törvényeket.

A román kormányt sokan megvádolták azzal, hogy lemondott az ukrajnai, mintegy 350 ezres román közösségről, mert néhány halvány, diplomatikus hangvételű megjegyzésen kívül nem sokat tett annak érdekében, hogy az elfogadhatatlan kisebbségellenes gyakorlat megszűnjön Ukrajnában.

Mindez azonban eddig tartott: az új ukrán kisebbségi törvény kapcsán – amelyet múlt héten fogadtak el Kijevben, és amely az ukrajnai magyar szervezetek szerint semmi javulást nem hoz, de román elemzők is bírálták –

a bukaresti külügyminisztérium szokatlanul kemény hangvételű közleményt adott ki.

A csütörtök esti kommüniké ugyan a megszokott diplomáciai nyelvezetet használja, azonban a benne megfogalmazott kifogások olyanok, mintha nem is Bukarestben, hanem Budapesten fogalmazták volna.

Eszerint sajnálatosnak tartják, hogy az ukrán parlament a Velencei Bizottsággal való konzultáció nélkül fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt, pedig ez minden bizonnyal hozzájárult volna ahhoz, hogy átfogó és az erre a területre vonatkozó európai jogi normák tekintetében világos szöveg szülessen.

A külügy azt is sajnálatosnak tartja, hogy a jogszabály elfogadása előtt nem egyeztettek az ukrajnai román közösség képviselőivel, ahogyan azt a román fél kérte.

A minisztérium ugyanakkor felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy legalább ebben a szakaszban konzultáljanak a Velencei Bizottsággal, és maradéktalanul hajtsák végre annak ajánlásait.

Bukarest azt is kifogásolja, hogy a törvény nem javítja ki azokat jogszűkítéseket, amelyeket a Velencei Bizottság és a román fél is kifogásolt az oktatási és nyelvtörvényben,

nem garantálja megnyugtató módon az anyanyelvű oktatáshoz való jogot,

félreértelmezhető nyelvezetet használ a kisebbségi jogok érvényesítését ellenőrző állami hatóságok és kisebbségi szervezetek kompetenciáit illetően.

Ráadásul a kisebbségi törvény nem elég egyértelmű a közigazgatási nyelvhasználatot illetően, illetve semmilyen előírást nem tartalmaz a bírósági anyanyelvhasználat tekintetében. Bukarest szerint a törvény további hiányossága, hogy nem tisztázza sem a többnyelvű feliratozásnak, sem a nemzeti kisebbségi szervezetek finanszírozásának kérdését.

Mindez már csak azért is meglepő, mert Bukarest olyan dolgokat kér számon Ukrajnán, amelyeket a román hatóságok sem rendeztek megnyugtatóan.

A közlemény – a határon túli románok miatti jogos aggodalom mellett – vélhetően nem független attól, hogy egy friss felmérés szerint a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszerűsége decemberben nőtt, míg a kormánypártoké csökkent.