// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Mindjárt darabokra hullnak a romániai vasutak? Akkor tegyünk rájuk hidrogénmeghajtású vonatokat!

// HIRDETÉS

„Merj nagyot álmodni!” – hallotta az ismert coach-mantrát a közlekedési miniszter, és be is csapta a Micimackós kispárnát a feje alá...

Cătălin Drulă közlekedési miniszter bejelentette, hogy Románia szeretne hidrogénmeghajtású vonatokat tesztelni.

A technológia még annyira gyerekcipőben jár, hogy még a legfejlettebb országokban is csak néhány éve kezdték el tesztelni. Többek között Hollandiában, Németországban, Ausztriában és Olaszországban próbálták ki az újfajta vonatokat, minden esetben az Alstom nevű francia vállalat szerelvényeit (képünkön), amelyekben a német Akasol akkumulátor-rendszereit építették be.

Drulă azt állítja, már elkezdtek tárgyalni a gyártókkal, a projektet ráadásul – környezetkímélő új energiáról lévén szó – EU-s forrásokból lehetne finanszírozni, és a szén-dioxid-kibocsátásunkon is sokat javítana. A hidrogén üzemanyagcellák működéséhez szükséges villamosenergiát ugyanis az elképzelések szerint megújuló energiaforrásokból, például szélenergiából kellene biztosítani, a technológia karbonkibocsátása pedig gyakorlatilag zéró.

Románia tehát az ellentmondások országa: lassan teljesen szétesnek az évtizedek óta rohadó vasútjaink, a Román Államvasutak (CFR) hatalmas veszteségekkel működik, ehhez képest a legújabb, csak 2018 óta tesztfázisban lévő technológiával akarjuk megdobni a hazai vasúti közlekedést.

Cătălin Drulă nemrégiben még arról beszélt, hogy ne is álmodjon senki arról, hogy 2030 előtt TGV-típusó gyorsvasutakon fogunk furikázni, örüljünk, ha addig annyira sikerül rendbe szedni a pályákat, hogy a Temesvár–Bukarest távot nem 10, hanem mondjuk 6,5 óra alatt tegyék meg a hazai járatok.

„Szerencsére” a hidrogénmeghajtású vonatok – bár környezetkímélők és roppant csendesek –, nagyon új technológiáról lévén szó, nem is képesek egyelőre 140 kilométer/óránál gyorsabban közlekedni. A hazai pályák többségén ennek a fele is túl sok lenne.

Drulă egyébként egy viccet is beépített a projekt felkonferálásába: az oltyán és a zsiráf esetét. Íz egyébként ugyanaz, mint a székely bácsi és a zsiráf esete. Elmegy az oltyán (székely bácsi) az állatkertbe, csodálkozva meglátja a zsiráfot, majd dobbant egyet a lábával, és így szól: „Mármedig ilyen állat nincs!”

Drulă szerint egyelőre így vagyunk mi is a hidrogénvonatokkal: amíg nem láttuk, nem próbáltuk ki, addig nem hisszük el, hogy ez egy működőképes technológia.

Nos, nagyon szeretnénk már látni azt a zsiráfot. Csak nehogy varacskosdisznó legyen belőle...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS