Ezerszáz kamera fogja pásztázni az aradi köztereket

A térfigyelő kamerák ma már a közterületek szerves tartozékai, legtöbbünknek fel sem tűnik, hogy ott vannak és folyamatosan figyelnek. A rendszerek bevezetésekor felmerültek személyiségi jogi aggályok és egyéb természetű fenntartások az állampolgárok részéről a használatukkal kapcsolatban, de mára egyértelműen beigazolódott, hogy megfelelő jogi háttér mellett soha nem látott szintre emelték a közbiztonságot. A közösségi és magáncélra használt kamerarendszerek kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálhatják. 

A közbiztonság és a közlekedésbiztonság megerősítését, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyságának növelését várják Aradon is attól a rendszertől, amely ezerötszáz mesterséges intelligenciával működő térfigyelő kamera működését hangolja össze. A hálózat kiépítésének becsült költségei tizenegymillió euróra rúgnak – jelentette be hétfőn Călin Bibarț polgármester. 

A térfigyelő rendszerekbe épített mesterséges intelligencia alapú vezérlés új dimenziókat nyit a biztonságtechnika területén is így kifejezetten üdvözlendő, hogy a Maros menti városvezetés igyekszik lépést tartani a legújabb technológiai trendekkel. A város három évre bérli a rendszert, ez alatt teljes terméktámogatást kap a gyártótól. A bérleti időszak végén a rendszer önkormányzati tulajdonba kerül. 

A különböző típusú kamerákon túl – amelyek rendszámtáblákat olvasnak, bizonyos problémák esetén riasztást adnak, tűzeseteket és forgalmi dugókat jeleznek stb. – fontos a szoftver is, amely az e-jegykiadástól a segélynyújtó és távfelügyeleti rendszerekig mindent integrál. A rendszer képes lesz valós időben jelezni a településen felmerülő bármilyen problémát, és riasztani a legközelebbi egységet, amely a helyszínre tud menni, hogy a lehető leghamarabb beavatkozzon. 

A rendszer a zártláncú televíziós megfigyelőrendszer egyik előnye, hogy automatikusan észleli a „gyanús viselkedést”. Lehetőséget kínál továbbá objektumok és személyek automatikus felismerésére, képelemzésére is, ami az emberi erőforrások optimalizálását és az incidensekre való még gyors reagálást tesz lehetővé. Ez lesz a leghatékonyabb rendszer Romániában, és az egyetlen, amely képes integrálni az összes többit  – mondta a városvezető. Polgármesteri kommunikációhoz illő mondatok, amelyek valóságtartalmát szerencsére objektíven is ellenőrizni lehet majd. 

Aradon jelenleg 84, a helyi rendőrség által felügyelt, digitális térfigyelőkamera-rendszer működik, amelyet egy uniós finanszírozású projekt keretében telepítettek, ami a városnak csupán néhány fontos csomópontját fedi le. 

A sajtótájékoztatón kiderült, hogy jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány fázisa zajlik, amelyet a Románia digitalizálását felügyelő hatóság hagyott jóvá. A tervezési és kivitelezési pályázatot azt követően írják ki, hogy a városi tanács is áldását adta a megvalósíthatósági tanulmányra. Mivel Romániában élünk, a levegővétel sem tekinthető mindig készpénznek, ezért érdemes fenntartásokkal kezelni a tervezett menetrendet, mely szerint ősszel és télen elkészülnek a tervezéssel, jövőre pedig hozzálátnak a kivitelezéshez. 

Széleskörű drogellenes kampány indul az egyetemi központokban

Az elmúlt időszakban szinte naponta számolt be a sajtó olyan bűncselekményekről, közlekedési balesetekről, amelyekben a vétkes fél kábítószeres befolyásoltság alatt állt. A hatóságok is érezték, hogy sürgősen választ kell adni a drogfogyasztás növekedése jelentette kihívásokra, így senkit nem ért meglepetésként, hogy Natalia Intotero családügyi miniszter hétfőn Focşani-ban bejelentette, hogy széleskörű drogellenes tájékoztató kampányt indítanak áprilisban az ország 20 egyetemi központjában. Az uniós alapokból az ifjúság évében finanszírozott kampány április elsején kezdődik és a hónap végéig tart.

A tárcavezető szerint az eddigi legnagyobb prevenciós kampányt indítják útjára a kábítószer-használat és a függőség más formáinak megelőzésére, illetve a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem ellen. A kampányt a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) tartozó minisztériumok támogatásával hajtják végre. A felvilágosító programban az orvosi, a szociális munkás és a pszichológia karok hallgatói vesznek részt, de olyan fiatalok is, akiknek sikerült leküzdeniük a függőségi problémáikat.

A prevenció jó és hasznos kezdeményezés, de jóval kevesebbet beszélünk arról, hogy mennyire hatékonyak ezek az eszközök. Örömmel számolnánk be arról is, hogy egyes prevenciós programok kapcsán több alkalommal és szigorúan ellenőrzött körülmények között végeztek el hatékonysági vizsgálatokat, és ezek megerősítették vagy megcáfolták az adott program és módszer létjogosultságát. Ilyen vizsgálatokról sajnos nincs tudomásunk, így bízunk a szakemberek felkészültségében és tudásában, miközben a Junkies soraira bólogatunk: 

„A drog az rossz. A drog az rossz, ezért sose drogozz. Mer’ aki drogozik az rossz, rossz, nagyon rossz. De te ne legyél rossz, hát soha ne drogozzál”

Százharminc alkalmazottjától vált meg egy székelyudvarhelyi készruhagyár

Hiába szárnyal a ruhaipar, és hiába számít hiányszakmának a varrónő, a szabó, a piac vastörvényei mindenek felett állnak, így fordulhatott elő, hogy a megrendelések csökkenése és a személyi költségek növekedése miatt megvált 130 alkalmazottjától az egyik székelyudvarhelyi készruhagyár.

A Hargita megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség (AJOFM) osztályvezetője, Janó Edit az Agerpresnek elmondta, a cég eredetileg 254 személy elbocsátását tervezte, de végül 130 alkalmazottjától vált meg eddig, és az elbocsátottak száma nem fogja meghaladni a 150-et.

A mintegy 400 személyt foglalkoztató vállalat a következő három hónapra szóló megrendelések több mint 60 százalékos csökkenésével és a személyi költségek növekedésével indokolta az elbocsátásokat.

Janó szerint a textiliparban időszakosan előfordulnak elbocsátások, legutóbb 2020-ban, a világjárvány előtt állt elő ilyen helyzet. A szakember közölte: az érintett alkalmazottak munkanélküli-segélyben részesülnek, tájékoztatták őket a helyi munkaerő-piacon elérhető álláshelyekről, és részt vehetnek az AJOFM szakmai képzésein. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az elbocsátott személyek egy részének később ismét munkát kínál a vállalat.

A statisztikai adatok szerint múlt hónapban 310 személy jutott álláshoz Hargita megyében az AJOFM közvetítésével, közülük 125-en nők. Február végén 4,62 százalék volt a munkanélküliségi ráta a megyében.