Mégis, mit fog csinálni a SRI, ha már a lehallgatásai sem használhatóak bizonyítékként?

Az egy dolog, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az elmúlt években messze túllépte hatáskörét akkor, amikor az igazságszolgáltatás intézményeivel együttműködve tisztázatlan indokokkal lehallgatott gyakorlatilag bárkit, akit csak akart (például elég volt a nemzetbiztonságra hivatkozni, amikor az erdélyi magyar közösség vezetőinek lehallgatásáról volt szó). Erről elég sokat esett szó az elmúlt években, miután a SRI és a legfőbb ügyészség közötti, közel tíz évig működő titkos megállapodások ténye felszínre került. Az alkotmánybíróság korábban ennek kapcsán is törvénytelenséget állapított meg.

Az viszont eléggé meglepő,

hogy az alkotmánybírák újabb döntése értelmében a SRI lehallgatásai ezentúl akkor sem használhatóak, ha bűncselekményeket igazolnak egy nyomozás során. A büntetőeljárási törvénykönyvben szereplő „műszaki megfigyelés” lehetőségét kedden nyilvánította alkotmányellenesnek a taláros testület.

A mostani döntés előzménye 2016-ra nyúlik vissza, amikortól kezdve elkezdték korlátozni a SRI hozzájárulását a nyomozati eljárásokhoz, holott az a korrupcióellenes harc alapját képezte. Ezt követően több, a SRI közreműködésével szerzett bizonyítékot töröltek bizonyos nyomozásokból.

Igazságügyi források a román sajtónak arról beszéltek a mostani döntés kapcsán, hogy ezzel az alkotmánybírák végleg elvágták annak a lehetőségét, hogy

a SRI nemzetbiztonsági okok miatt gyűjtött lehallgatásai bekerüljenek a nyomozati anyagokba.

Ez ugyanúgy érvényes arra az esetre is, ha például a SRI egy gyilkosságra, a szervezett bűnözésre, drogkereskedelemre, emberkereskedelemre vagy kibernetikai bűncselekményekre vonatkozóan rendelkezik bizonyítékokkal vagy a bűnvádi eljárás során felhasználható információkkal.

Az új alkotmánybírósági rendelkezés értelmében a SRI értesítheti a nyomozóhatóságokat, ha tevékenysége során bűncselekményre utaló jelekkel találkozik, az ügyészek pedig – ha indokoltnak tartják – saját nyomozást indíthatnak, de

nem használhatják fel a SRI bizonyítékait az ügyben.

A durva az, hogy többek között ugyanezt akarta elérni Liviu Dragnea, a PSD volt elnöke is az igazságügyi „reform” címszó alatt. Csakhogy – ahogy a fentebbi összefüggések is mutatják – a döntés mögött, a korrupt politikusokon túlmenően jóval bonyolultabb jogállamisági kérdések húzódnak meg.