// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Már bőven kegyeletsértés az, amit Alexandru Cumpănașu a caracali rém áldozataival művel

// HIRDETÉS

Egy államfőjelölti kampányban semmi sem szent, de ez már tényleg gyomorforgató.

Maga utazik Olaszországba Monica Melencu, hogy megkeresse lányát, miután Alexandru Cumpănașu olyan fényképeket és videófelvételt mutatott neki, amelyeken felismerni véli Luiza Melencut.

Az államelnöki választáson is induló Cumpănașu pénteken egy videóüzenetben jelentette be a Facebook-oldalán, hogy „megtalálta Luizát”, és hogy a lány családja is felismerte azokon a felvételeken, amelyek Olaszországban készültek a közelmúltban.

Az egyelőre nem tiszta, hogyan kerültek a felvételek Cumpănașu birtokába, de az üzenetben elég hajmeresztő dolgokat mond, többek között azt is, hogy ha Luiza valóban előkerül, akkor biztosan meglesz unokahúga, Alexandra Măcenașu is.

Mint ismeretes, a caracali rémként elhíresült Gheorghe Dincă korábban már beismerte, hogy mindkét lánnyal végzett. A Dincă udvarán, egy fémhordóban talált csontmaradványokról a DNS-vizsgálat is bebizonyította, hogy azok a 15 éves Alexandrától származnak. A hatóságok a Caracal melletti erdőszélen is találtak emberi maradványokat, amelyek valószínűleg Luiza Melencutól származnak, de ezt a DNS-tesztek még nem igazolták egyértelműen. A DIICOT éppen ezért kérte az FBI segítségét, tőlük még várják az eredményt.

Nem tudni tehát, pontosan milyen felvételekről van szó, de a legvalószínűbb az, hogy ez is csak Cumpănașu a caracali tragédiára építő kampányának egy újabb gyomorforgató mozzanata, amelyben attól sem riad vissza, hogy hamis reményeket ébresszen az áldozatok szenvedő családjában.

Monica Melencu az Antena 3-nak nyilatkozva szombaton már azt mondta, hogy Olaszországba készül, hogy megkeresse a lányát, nem bízik ugyanis a DIICOT-ban, szerinte a lányát elrabolták, de még életben van.

Igaz, később már azt is hozzátette, a videófelvételen szereplő lány tényleg nagyon hasonlít a lányára, de a hangja nem vehető ki tisztán.

A DIICOT szóvivője, Mihaela Porime ugyanakkor a Mediafaxnak azt mondta, semmilyen bizonyíték nem támasztja alá Cumpănașu állításait.

A legundorítóbb kampányt magáénak tudható Alexandru Cumpănașu tegnap már azt írta a Facebook-oldalán, hogy Luiza családjának beleegyezésével az olasz hatóságokhoz fordul az ügyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS