A szöveg a Libertatea oldalon megjelent cikk fordítása.

A múlt hét minden egyes napján átlag 270 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében, a hivatalos adatok szerint. Ez kétszer annyi, mint a rákos daganatok okozta halálesetek száma: augusztusban 130 ember hunyt el rákban, az Országos Statisztikai Intézet hétfői közleménye értelmében.

A bennünket sújtó tragédia közepette bármire szükség van, simlis megoldásokon kívül. Szintén hétfőn Klaus Iohannis Dacian Cioloșt jelölte ki egy új kormány alakítása céljából. A parlamentben 14 százalékot birtokló párt vezetője csak akkor hozhat létre többséget, ha tárgyalóképes „centrista” (például Belgiumban ez a helyzet), továbbá, ha az elnök támogatja. Nem ez a helyzet.

Az USR nem kormányozhat, mert nincs legitimitása

Cioloș pártjának távolról sincs tömegbázisa. Az USR nem győzött meg elég szavazót, és ez nem a szavazók hibája. Az emberek nem részesültek a jó adminisztráció gyümölcseiből.

Cioloș mandátuma illúzió, az elnök tudja ezt és örül is neki. Klaus Iohannis politikai nyúlványai, Rareș Bogdan és Florin Cîțu már elkezdték szívatni az USR-t. Talán nem tudatosul bennük, talán nem érdekli őket, de nem csak Cioloșt gyomrozzák, a demokratikus módszereket is kifigurázzák. Nagyon jól megválasztották a pillanatot.

A választási részvétel akkora, mint az átoltottsági arány, 30% körül
Románia bizalmi válságban szenved, ami az általános értékeket illeti, legyen szó tudományról vagy az államvezetés demokratikus módszereiről. Három emberből kettő visszautasítja az oltást, de a választási részvételt is (a 2020-as parlamenti választásokkor 33,24% volt a részvételi arány). Ilyen körülmények között hatalmas erőfeszítésre lett volna szükség a csúcspolitikusok részéről, hogy az undor szintje csökkenjen. És mi történik? Napjaink vezérei pont az ellenkezőjét cselekszik.

Beszélni kell Oroszország és Kína érdekeiről, ami a kelet-európai demokráciák megrendítését illeti. Az autokráciák szándéka az, hogy a kelet-európai kudarcok tükrözzék a liberalizmus tehetetlenségét az emberek életét javító megoldások terén. A Románia demokráciába vetett bizalmának rombolásán ügyködő összes „számlafelelős” közül a moszkvaiak és pekingiek nyertek a lottón. Oly mértékben segíti őket a bukaresti politikai elit, hogy a legbriliánsabb autokrata terv sem sodorhatta volna a dolgokat ilyen ragyogó holtpontra.

A diktatúráknak most csak arra kell figyelniük, nehogy valamiképpen akadályozzák a mi demokrácia-romboló demonstrációnkat. És ami jön, az még rosszabb lesz, mielőtt jobb lehetne, ha egyáltalán eljutunk odáig, ami nem biztos.

Az álom: egy nagymenőkből álló kormány

Pár perccel Dacian Cioloș jelölése előtt az államelnök rámutatott néhány égető problémára, amelyek működőképes kormányt igényelnek. Egy komoly értelemben elképzelhető kormányra, ezt elfelejtette hozzátenni. A problémák között a helyreállítási terv (PNRR) összegeit is említette az elnök. Azokra a pénzekre utalt, amelyek elvették a politikai elit eszét.

Két amerikai közgazdász, Jeffrey D. Sachs és Andrew M. Warner már 25 évvel ezelőtt bebizonyította egy azóta klasszikussá vált tanulmányban, hogy – kontraintuitív módon – a bőséges forrásokkal rendelkező országok hajlamosak nehezebben korszerűsödni politikailag, továbbá fejlődni gazdaságilag. Ha valaki kormányon van és bőséges forrásokkal rendelkezik, hajlik a költekezésre ahelyett, hogy keményen dolgozzon, helyes mechanizmusokat hozzon létre, amelyek később jólétet eredményeznek.

Romániában ez történt a természeti erőforrásokkal. A forrásgazdagság együtt járt nálunk az emberek szegénységével. És elképzelhető, hogy az a 80 milliárd euró, amiről éppen álmodunk, a demokrácia látszatát fogja finanszírozni egy korszerű politikai intézményekkel rendelkező egészséges környezet helyett. Ugyanazt fogjuk csinálni, amit eddig, csak több pénzzel.

A helyreállítási terv utcai reklámozása elkezdődött

Városaink koszos reklámfelületein már megjelentek a gyengén megvilágított, pixeles reklámok (lásd még, Pac-Man), amelyeken az áll, hogy NextGeneration EU. Ez az európai támogatási program neve. Erről álmodik jó néhány politikus, no meg az üzleti partnereik.

Ezért a pénzért folynak a vég nélküli játszmák, amelyek elmélyítik az emberek szabadságba vetett bizalmatlanságát. Egy nagymenőkből álló kormány: úgy tűnik, ez a felelős politikusok minden vágya.

Amikor Iohannis Cioloșt jelölte, nem tett egyebet, mint hogy mímelje a demokráciát. Ez egy hamis játék, amelyet nem ő talált ki, de rendesen megtanulta. És az áldemokrácia az az eszköz, amelyet a szabadság ellenségei alkalmaznak, amikor épp nem tudnak máshoz nyúlni.