// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Képzelje, az észak-erdélyi autópályáról kizavart építtető cég most 461 milliós kártérítést követel

// HIRDETÉS

Öt hónap alatt 160 métert haladtak az autópályával, de még nekik áll feljebb.

Több mint 461 millió lejes kártérítést követel a román Straco cég – amely ugye az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Maroskece közötti 16 kilométeres szakaszán (nem) dolgozott – a közúti infrastruktúráért felelős állami vállalattól (CNAIR), miután az (a CNAIR) március 11-ikén szerződést bontott velük, mert 5 hónap alatt mindössze 1%-ot haladtak a melóval, azaz kábé 160 métert.

Csakhogy a Straco a bíróságon támadta meg a döntést, és meg is nyerték alapfokon a pert, így egyelőre nem lehet felbontani a szerződést. Ezek szerint a Straco építőmérnökök helyett inkább ügyvédeket alkalmazott, mert autópályát építeni nem tudnak, de perelni igen.

A CNAIR természetesen megtámadta az alapfokú döntést, ám Iustitia malmai lassan őrülnek.

A Straco arra hivatkozott, hogy a CNAIR nem fogadta el alvállalkozónak a Restra nevű céget, és ezért nem tudtak haladni a melóval. Mondjuk emlékeztetnénk azért arra is, hogy korábban meg azért nem tudtak haladni a melóval, mert nem fizették ki a korábbi alvállalkozóikat, így azok még a tavalyi év végén kivonultak a munkaterepről, jogos sértődöttséggel.

A Straco 2016-ban úgy nyerte el az építtetés jogát, hogy a becsült 620 millió lejes büdzsének jócskán alálicitált: azt állították, hogy márpedig ők rongyos 280 millából összedobják a cuccot. A munkára eredetileg 16 hónapos határidőt kaptak, azaz 2018 elejére már bőven kész kellett volna lennie. Azóta a vállalt munkának még a 38%-át sem voltak képesek teljesíteni, most mégis nekik áll feljebb.

Az Aranyosgyéres és Maroskece közötti, mindössze 16 kilométeres szakasz azért lenne nagyon fontos, mert csak ez hiányzik ahhoz, hogy Kolozsvártól Marosvásárhelyig folyamatosan autópályán lehessen közlekedni.

Csakhogy a Straco most azzal fenyegetőzik, hogy amennyiben a CNAIR nem fogadja el a Restrát alvállalkozónak – annak dacára, hogy szerintük nem felel meg a feltételeknek –, akkor ez ügyben is bírósághoz fordulnak, egy pereskedés, pedig tovább késleltetheti az egész folyamatot.

Addig pedig marad a háromórás buszút vagy a jó esetben is másfél órás autózás Kolozsvár és Marosvásárhely között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS