A bukaresti meccsekre nem nagyon kíváncsiak az emberek.
Némi melankolikus irigységtől sem mentes írásban hasonlítja össze a Labdarúgó Európa-bajnokságon tapasztalható budapesti és bukaresti hangulatot az egyik legolvasottabb bukaresti napilap: afölött szomorkodik, hogy míg a magyar fővárosban igazi Eb-hangulat uralkodik, Bukarestben nem sokan kíváncsiak a meccsekre.
Mint ismert, az idénre halasztott Euro 2020 most annyiban is igazi kontinensviadal, hogy összesen 11 város ad otthont a meccseknek.
Így aztán Budapest és Bukarest is társrendező.
Csakhogy míg Budapesten 55 662 néző teremtett felejthetetlen hangulatot az első meccsen, addig
Persze az is igaz, hogy Budapest két okból is jobb helyzetben van: egyrészt a magyar válogatott kijutott az Eb-re, így ott a hazai csapatnak szurkolhatnak, amelynek ráadásul sztárcsapatok az ellenfelei, miközben a román válogatott tagjai „távirányítóval a kezükben ülnek”, másrészt ez az egyetlen helyszín, ahol a magas átoltottság miatt telt házas meccseket lehet játszani.
Bukarestben viszont egyrészt csupán 13 000 nézőt engednek be az 55 634 fő befogadására alkalmas Nemzeti Arénába, másrészt
Vasárnap például csak 9082-en voltak a helyszínen kíváncsiak az Ausztria-Észak-Macedónia mérkőzésre, és félő, hogy a csütörtök délutáni Ukrajna-Észak-Macedónia meccsre még ennél is kevesebben mennek ki. Az UEFA honlapján ugyanis még a meccs napján is lehetett jegyet venni – igaz, a 125 euróba kerülő első kategóriásból.

Eközben tovább gyűrűzik az a botrány, amely az első, osztrák-észak-macedón meccs kapcsán tört ki Bukarestben.
Mi is írtunk róla, hogy felháborodást keltett, hogy a mérkőzésen a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) döntése nyomán a román labdarúgás olyan ikonikus figurái, Mint Gehroghe Hagi, Gheorghe Popescu vagy Dorinel Munteanu csak a szurkolói tribünön kaptak helyet, míg egyes politikusok – mint Ludovic Orban, a képviselőház és Anca Dragu, a szenátus elnöke – a VIP-szektorban.
Popescu ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy több ezer euróért vásárolt jegyeket a barátainak és ismerőseinek, hogy kint lehessenek a meccsen.
Nos, az EB bukaresti kommunikációs menedzsere, Răzvan Mitroi ezt cáfolta. Elmondása szerint a jegyeket a FRF vásárolta meg a legendás exfocistáknak, amelyeket azok át is vettek.
Vagyis
A kommunikációs menedzser viszont ezzel lebuktatta a FRF-t, hiszen végső soron beismerte: jogos a felháborodás, mert valóban csak annyira becsülték a legendás futballsztárokat, hogy a díszpáholy helyett a szurkolók közé küldték őket a tribünre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.