Irigykednek Romániában a budapesti EB-hangulatra
A bukaresti meccsekre nem nagyon kíváncsiak az emberek.
Némi melankolikus irigységtől sem mentes írásban hasonlítja össze a Labdarúgó Európa-bajnokságon tapasztalható budapesti és bukaresti hangulatot az egyik legolvasottabb bukaresti napilap: afölött szomorkodik, hogy míg a magyar fővárosban igazi Eb-hangulat uralkodik, Bukarestben nem sokan kíváncsiak a meccsekre.
Mint ismert, az idénre halasztott Euro 2020 most annyiban is igazi kontinensviadal, hogy összesen 11 város ad otthont a meccseknek.
Így aztán Budapest és Bukarest is társrendező.
Csakhogy míg Budapesten 55 662 néző teremtett felejthetetlen hangulatot az első meccsen, addig
Bukarestben nem csupán a járványügyi korlátozások miatt kongott a stadion.
Persze az is igaz, hogy Budapest két okból is jobb helyzetben van: egyrészt a magyar válogatott kijutott az Eb-re, így ott a hazai csapatnak szurkolhatnak, amelynek ráadásul sztárcsapatok az ellenfelei, miközben a román válogatott tagjai „távirányítóval a kezükben ülnek”, másrészt ez az egyetlen helyszín, ahol a magas átoltottság miatt telt házas meccseket lehet játszani.
Bukarestben viszont egyrészt csupán 13 000 nézőt engednek be az 55 634 fő befogadására alkalmas Nemzeti Arénába, másrészt
meglehetősen érdektelen csapatok meccseit kapta meg, amelyeknek még a saját szurkolótáboruk is kis létszámú.
Vasárnap például csak 9082-en voltak a helyszínen kíváncsiak az Ausztria-Észak-Macedónia mérkőzésre, és félő, hogy a csütörtök délutáni Ukrajna-Észak-Macedónia meccsre még ennél is kevesebben mennek ki. Az UEFA honlapján ugyanis még a meccs napján is lehetett jegyet venni – igaz, a 125 euróba kerülő első kategóriásból.
Eközben tovább gyűrűzik az a botrány, amely az első, osztrák-észak-macedón meccs kapcsán tört ki Bukarestben.
Mi is írtunk róla, hogy felháborodást keltett, hogy a mérkőzésen a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) döntése nyomán a román labdarúgás olyan ikonikus figurái, Mint Gehroghe Hagi, Gheorghe Popescu vagy Dorinel Munteanu csak a szurkolói tribünön kaptak helyet, míg egyes politikusok – mint Ludovic Orban, a képviselőház és Anca Dragu, a szenátus elnöke – a VIP-szektorban.
Popescu ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy több ezer euróért vásárolt jegyeket a barátainak és ismerőseinek, hogy kint lehessenek a meccsen.
Nos, az EB bukaresti kommunikációs menedzsere, Răzvan Mitroi ezt cáfolta. Elmondása szerint a jegyeket a FRF vásárolta meg a legendás exfocistáknak, amelyeket azok át is vettek.
Vagyis
előfordulhat, hogy Popescu némileg kiszínezte a valóságot.
A kommunikációs menedzser viszont ezzel lebuktatta a FRF-t, hiszen végső soron beismerte: jogos a felháborodás, mert valóban csak annyira becsülték a legendás futballsztárokat, hogy a díszpáholy helyett a szurkolók közé küldték őket a tribünre.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
