Irigykednek Romániában a budapesti EB-hangulatra
A bukaresti meccsekre nem nagyon kíváncsiak az emberek.
Némi melankolikus irigységtől sem mentes írásban hasonlítja össze a Labdarúgó Európa-bajnokságon tapasztalható budapesti és bukaresti hangulatot az egyik legolvasottabb bukaresti napilap: afölött szomorkodik, hogy míg a magyar fővárosban igazi Eb-hangulat uralkodik, Bukarestben nem sokan kíváncsiak a meccsekre.
Mint ismert, az idénre halasztott Euro 2020 most annyiban is igazi kontinensviadal, hogy összesen 11 város ad otthont a meccseknek.
Így aztán Budapest és Bukarest is társrendező.
Csakhogy míg Budapesten 55 662 néző teremtett felejthetetlen hangulatot az első meccsen, addig
Bukarestben nem csupán a járványügyi korlátozások miatt kongott a stadion.
Persze az is igaz, hogy Budapest két okból is jobb helyzetben van: egyrészt a magyar válogatott kijutott az Eb-re, így ott a hazai csapatnak szurkolhatnak, amelynek ráadásul sztárcsapatok az ellenfelei, miközben a román válogatott tagjai „távirányítóval a kezükben ülnek”, másrészt ez az egyetlen helyszín, ahol a magas átoltottság miatt telt házas meccseket lehet játszani.
Bukarestben viszont egyrészt csupán 13 000 nézőt engednek be az 55 634 fő befogadására alkalmas Nemzeti Arénába, másrészt
meglehetősen érdektelen csapatok meccseit kapta meg, amelyeknek még a saját szurkolótáboruk is kis létszámú.
Vasárnap például csak 9082-en voltak a helyszínen kíváncsiak az Ausztria-Észak-Macedónia mérkőzésre, és félő, hogy a csütörtök délutáni Ukrajna-Észak-Macedónia meccsre még ennél is kevesebben mennek ki. Az UEFA honlapján ugyanis még a meccs napján is lehetett jegyet venni – igaz, a 125 euróba kerülő első kategóriásból.
Eközben tovább gyűrűzik az a botrány, amely az első, osztrák-észak-macedón meccs kapcsán tört ki Bukarestben.
Mi is írtunk róla, hogy felháborodást keltett, hogy a mérkőzésen a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) döntése nyomán a román labdarúgás olyan ikonikus figurái, Mint Gehroghe Hagi, Gheorghe Popescu vagy Dorinel Munteanu csak a szurkolói tribünön kaptak helyet, míg egyes politikusok – mint Ludovic Orban, a képviselőház és Anca Dragu, a szenátus elnöke – a VIP-szektorban.
Popescu ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy több ezer euróért vásárolt jegyeket a barátainak és ismerőseinek, hogy kint lehessenek a meccsen.
Nos, az EB bukaresti kommunikációs menedzsere, Răzvan Mitroi ezt cáfolta. Elmondása szerint a jegyeket a FRF vásárolta meg a legendás exfocistáknak, amelyeket azok át is vettek.
Vagyis
előfordulhat, hogy Popescu némileg kiszínezte a valóságot.
A kommunikációs menedzser viszont ezzel lebuktatta a FRF-t, hiszen végső soron beismerte: jogos a felháborodás, mert valóban csak annyira becsülték a legendás futballsztárokat, hogy a díszpáholy helyett a szurkolók közé küldték őket a tribünre.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról
További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.
Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
