A bukaresti meccsekre nem nagyon kíváncsiak az emberek.
Némi melankolikus irigységtől sem mentes írásban hasonlítja össze a Labdarúgó Európa-bajnokságon tapasztalható budapesti és bukaresti hangulatot az egyik legolvasottabb bukaresti napilap: afölött szomorkodik, hogy míg a magyar fővárosban igazi Eb-hangulat uralkodik, Bukarestben nem sokan kíváncsiak a meccsekre.
Mint ismert, az idénre halasztott Euro 2020 most annyiban is igazi kontinensviadal, hogy összesen 11 város ad otthont a meccseknek.
Így aztán Budapest és Bukarest is társrendező.
Csakhogy míg Budapesten 55 662 néző teremtett felejthetetlen hangulatot az első meccsen, addig
Persze az is igaz, hogy Budapest két okból is jobb helyzetben van: egyrészt a magyar válogatott kijutott az Eb-re, így ott a hazai csapatnak szurkolhatnak, amelynek ráadásul sztárcsapatok az ellenfelei, miközben a román válogatott tagjai „távirányítóval a kezükben ülnek”, másrészt ez az egyetlen helyszín, ahol a magas átoltottság miatt telt házas meccseket lehet játszani.
Bukarestben viszont egyrészt csupán 13 000 nézőt engednek be az 55 634 fő befogadására alkalmas Nemzeti Arénába, másrészt
Vasárnap például csak 9082-en voltak a helyszínen kíváncsiak az Ausztria-Észak-Macedónia mérkőzésre, és félő, hogy a csütörtök délutáni Ukrajna-Észak-Macedónia meccsre még ennél is kevesebben mennek ki. Az UEFA honlapján ugyanis még a meccs napján is lehetett jegyet venni – igaz, a 125 euróba kerülő első kategóriásból.

Eközben tovább gyűrűzik az a botrány, amely az első, osztrák-észak-macedón meccs kapcsán tört ki Bukarestben.
Mi is írtunk róla, hogy felháborodást keltett, hogy a mérkőzésen a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) döntése nyomán a román labdarúgás olyan ikonikus figurái, Mint Gehroghe Hagi, Gheorghe Popescu vagy Dorinel Munteanu csak a szurkolói tribünön kaptak helyet, míg egyes politikusok – mint Ludovic Orban, a képviselőház és Anca Dragu, a szenátus elnöke – a VIP-szektorban.
Popescu ennek kapcsán úgy nyilatkozott, hogy több ezer euróért vásárolt jegyeket a barátainak és ismerőseinek, hogy kint lehessenek a meccsen.
Nos, az EB bukaresti kommunikációs menedzsere, Răzvan Mitroi ezt cáfolta. Elmondása szerint a jegyeket a FRF vásárolta meg a legendás exfocistáknak, amelyeket azok át is vettek.
Vagyis
A kommunikációs menedzser viszont ezzel lebuktatta a FRF-t, hiszen végső soron beismerte: jogos a felháborodás, mert valóban csak annyira becsülték a legendás futballsztárokat, hogy a díszpáholy helyett a szurkolók közé küldték őket a tribünre.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.