// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Hőbörögtek egy sort a mélyrománok a nagyszebeni Brukenthal-szobor miatt (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Tüntetést szerveztek, mert szerintük románokat öletett meg.

A magát a tolerancia honának és az őshonos nemzeti közösségek Kánaánjának hirdető Romániában valahogy mindig kiderül, hogy mégsem annyira parttalan az a tolerancia: most éppen Samuel von Brukenthal báró, Erdély egykori szász kormányzója Nagyszeben főterén nemrég felállított szobra miatt dobta le a láncot román soviniszta szervezetek illetékeseinek az agya.

A Klaus Iohannis államfő részvételével felavatott szobor ellen szombaton délutánra két szélsőséges szervezet is tüntetést szervezett: a Nemzet Útja (Calea Nemului) és az Avram Iancuról elnevezett „kulturális-hazafias” egyesület is odacsődítette híveit.

A megmozdulást a szebeni önkormányzat engedélyezte, ennek nyomán mintegy kétszázan gyűltek össze a szobor körül – a beszámolók szerint szebeniek nem nagyon voltak köztük –, román zászlókkal és molinókkal felfegyverkezve, egyesek pedig – talán mert úgy gondolták, így félelmetesebben festenek – népviseletbe öltöztek.

A mélyromán érzület amiatt horgadt fel a tüntetés szervezőiben, mert szerintük a báró kormányzóként közvetlen felelősséget visel az 1784-es erdélyi parasztlázadás főkolomposai, Horea, Cloşca és Crişan kivégzéséért, amely során – példát statuálandó – kerékbe törték őket.

A rossz emlékű lázadás lángba borította Erdély déli részét, a felhergelt román parasztok gyakorlatilag népirtást hajtottak végre a magyarok és a szászok körében, mai jogi kifejezéssel Horeáék emberiesség elleni bűncselekményekért felelősek.

Román – főleg soviniszta román – részről viszont

a három lázadóvezért hősnek tekintik.

Ezért aztán a szobor mellé két molinót is kifeszítettek: az egyik a három lázadóvezért ábrázolta, a másik pedig a kivégzésüket.

A talapzatra pedig egy „Gyilkos” feliratú molinót terítettek.

A résztvevők a „Le a szoborral!”, illetve a „Brukenthal, a romángyilkos” felkiáltással adtak hangot nemtetszésüknek.

A Nemzet Útja nevű szervezet szélsőséges vezetője, Mihail Târnoveanu arra hívta fel a figyelmet, hogy – szerinte – ez az ő országuk, ezért

a hatóságoknak el kell távolítaniuk a szobrot,

mivel a „megszálló” kormányzó közvetlenül felelős  román parasztok elüldözéséért és a felkelés leveréséért.

A tüntetésen Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester is részt vett, aki természetesen továbbra is mindent és mindenkit gyűlöl Erdélyben, ami és aki nem román.

Ezért ő is a szobor eltávolítását követelte, de nem elégedne meg ennyivel: ő a kolozsvári Márton Áron-szobrot is eltüntetné.

Sőt egy idő után Diana Şoşoacă, a szélsőséges AUR színeiben parlamentbe jutott, de azóta kirúgott szenátor is megjelent.

Őt ugyan nem engedték mikrofonhoz, mivel a szervezők szerint nem pártrendezvényről volt szó, de az újságíróknak azért elmondta: törvénytervezetet terjeszt be a parlamentben a szobor eltávolításáról.

Majd a rá olyannyira jellemző  kulturált jó ízlés jegyében hozzátette: a szobrot mindenkinek le kellene köpnie, aki Szebenben jár.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS