// 2026. október 31., szombat // Farkas

Az irodalom, a tudomány és a művészetek révén közelítenék egymáshoz a magyarokat és románokat

// HIRDETÉS

A Kolozsváron alakult Román-Magyar Fórum máris rengeteg ötlettel állt elő egymás kultúrájának jobb megismerése érdekében. A kezdeményezők várják mások csatlakozását is.

Megalakult az első olyan civil szervezet, amely kifejezetten a romániai magyarság és a többségi románság kölcsönös megismerése mellett kötelezi el magát: ez a Román-Magyar Fórum (Forumul Româno-Maghiar), és egyik alapítója és elnöke Györke Zoltán.

Róla leginkább az ugorhat be a rendszeres újságolvasónak, hogy több pert is nyert, miután politikai alapon leváltották Kolozs megye alprefektusi tisztségéből. Jelenleg a Kormány Főtitkárságának kormányellenőreként tevékenykedik. Történelemből doktorált. Korábban is aktív volt román-magyar kérdésekben, például kezdeményezte, hogy Kolozsvár román nevét változtassák Cluj-Napocáról Clujra.

A Fórum egyik alelnöke Cristian D. Ivaneș, aki több külföldi egyetemen is tanult, jelenleg a kolozsvári Sapientia Egyetem docense. Politológiát, modern és kortárs történelmet tanít. Másik alelnöke pedig Dragoș Sdrobiș. Ő szintén kortárs román történelemmel foglalkozik, érdeklődési területei a felsőoktatás története, az értelmiségi szakmák szociológiája és a nacionalizmus kérdése a 19. és 21. században.

Ahogy bemutatásukból is kiderül,

mindannyian közel állnak a tudományos élethez,

így nem túl meglepő, hogy elsősorban a tudományok, a kultúra, a művészetek felől közelítenék egymáshoz a románokat és a magyarokat. A két közösség többnyire úgy él egymás mellett, hogy alig vesznek tudomást egymásról, a Román-Magyar Fórum kezdeményezői ezért úgy vélik, a párbeszéd és a kölcsönös megismerés egymás kultúrájának, értékeinek, hagyományainak és problémáinak megértését eredményezhetik.

„Hisszük, hogy az elszigetelődés, a gyanakvás és a félelem ellenszere a megismerés és a közeledés lehet”

– fogalmaznak a sajtónak eljuttatott közleményükben.

Györke Zoltán megkeresésünkre elmondta, már nagyon rég szükség volt egy olyan egyesületre, mely a két közösség közötti kapcsolat harmonizálására fókuszál. Most leginkább arra kíváncsiak, hogy milyen fogadtatása lesz a kezdeményezésüknek, hogyan fog bővülni a tagság. Szívesen látnak akár román, akár román társulókat, egyetlen kikötés, hogy a jelentkezőnek ne legyen ügynökmúltja. Nem szeretnének olyan tagot, aki együttműködött a Securitátéval, esetleg a kommunista rendszer nomenklatúrájának tagja volt.

Ötletekből nincs hiány:

a tolerancia légkörének ösztönzése jegyében konferenciákat, tudományos üléseket, kiállításokat, ellentétes álláspontok megfogalmazására és racionális párbeszédre lehetőséget teremtő vitákat szerveznének, előmozdítanák az aktív állampolgárságra és a részvételi demokráciára való nevelést, ösztönöznék a román és a magyar tudósok és kutatók közötti párbeszédet, sőt, irodalmi vagy tudományos munkák fordításaival is foglalkoznának.

A konkrét tervek között elsőként szerepel a bukaresti „George Enescu” Filharmónia és a budapesti Nemzeti Filharmonikusok Zenekar közös koncertjének megszervezése Kolozsváron, Bartók Béla, George Enescu, Erkel Ferenc és Ciprian Porumbescu műveinek előadásával. Fontos célkitűzésnek tűnik a fakultatív, nem formális kurzusok kidolgozása a román és a magyar nyelv tanulására a középfokú tanintézményekben.

Egy kiáltványt is megfogalmaztak, mely elérhető a Román-Magyar Fórum kétnyelvű honlapján is.

További részletekről a későbbiekben ígért tájékoztatást Györke Zoltán, miután kiderül, mennyien érzik magukénak a megfogalmazott célkitűzéseket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS