Az illetékesek úgy beleálltak a különleges nyugdíjak számának csökkentésébe, hogy már megint több van belőlük

Miközben a jelenlegi kormány egyik célkitűzése a pofátlan összegű különleges nyugdíjat élvező egykori közhivatalnokok számának csökkentése, illetve az ilyen juttatások összegének csökkentése, a nagy igyekezet ellenére valahogy mégiscsak nőtt azoknak a száma, akik jókora összegű öregségi juttatást kapnak úgy, hogy jóval többet kapnak a közösből, mint amennyit beletettek.

Az Országos Nyugdíjpénztár adatai szerint június végén 9659 ilyen személy volt, ami 132-vel több, mint egy évvel korábban.

A legtöbben közülük – 4346-an – egykori bírák és ügyészek, ők átlagosan 19 962 lejt kapnak havonta.

Ebből átlagosan 18 659 az államkasszából fedeznek.

Az egykori diplomaták 803-an vannak, ők átlagosan 5737 lejt kapnak, ebből 3010 lejt kell az államkasszából kipótolni.

Az egykori parlamenti közhivatalt betöltő személyek 764-en vannak, ők átlagosan havi 4834 lejt kapnak, amiből 2595 lejt kell az államkasszából befizetni.

A polgári repülési ágazatból nyugdíjba vonultak 1418-an vannak, az ő átlagos nyugdíjuk 11 337 lej – ebből 7528 lejt áll a központi költségvetés.

Az egykori számvevőszéki alkalmazottak 579-en vannak, az ő havi nyugdíjuk átlagos összege 8316 lej, amiből az államkassza 3727 lejt fedez.

A bóróságok és ügyészségek kiegészítő személyzetéből jelenleg 1749 személyt tartanak nyilván különleges nyugdíjra jogosultként, ők átlagosan 4811 lejt kapnak, amiből az állam 2621 lejt áll.

Mint ismert, a különleges nyugdíjak intézményét elsősorban a bírák és ügyészek számára találta ki a politikum, hogy az aktuális kormány ezzel lekötelezze őket, de az évek során egyéb kategóriákra is kiterjesztették.

A rendszer lényege, hogy az érintettek nem az általuk befizetett járulék arányában kapnak nyugdíjat, hanem az összeget felpótolják sz államkasszából –

vagyis az adófizetők pénzéből.

A gyakorlat régóta felháborítja a közvéleményt, és számos kísérlet született a felszámolására – a képviselők és szenátorok különleges nyugdíját el is törölték –, a bírák és ügyészek speciális nyugdíjainak felszámolását azonban az alkotmánybíróság – amelynek tagjai természetesen szintén a rendszer kedvezményezettjei – alkotmányellenessé nyilvánította.

Az államkasszára nehezedő teher egyébként épp a közelmúltban csökkent, miután meghalt az az egykori kommunista ügyész, aki a legmagasabb összegű – közel havi 80 ezer lejes – különleges nyugdíjat kapta.