Az átmenet végét újra elhalasztották
Tudják, van az a harmincéves sztori, hogy kilépünk a kommunizmusból, valami másba. Na, azóta folyamatosan lépünk kifele. Mint egy nagyon lassított felvételen.
Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Hamarosan ünnepeljük a kommunizmus bukásának harmincadik évfordulóját. 1989 decemberében elkezdődött az átmenet. Már többször bejelentették a végét, de minden alkalommal történt valami, ami elodázta azt. Az elmúlt napokban a „Véget nem érő átmenet” sorozat újabb epizódját éltük át.
A 90-es években azt mondták, hogy az átmenet az első kormányváltással ér véget.
Ez 1996-ban megtörtént, de azonnal megjelent az az elmélet, mely szerint „kétszeres kormányváltásra” van szükség a politikai rendszer stabilizálásához, ahogy az más volt kommunista országokban is történt.
Amikor a második hatalomváltás is megtörtént, módosult a kritérium: az átmenet az EU-ba belépéssel fog majd véget érni.
Európába is eljutottunk, de már másnap az igazságszolgáltatás függetlenségét jelölték ki új célként.
Amikor már azt hittük, hogy – végre – minden kritériumot teljesítettünk, felfedeztük, hogy akárcsak a többi esetben, törékeny helyzetben vagyunk, mert sürgősségi rendeletekkel a 90-es évekbe vethetnek vissza bennünket felelőtlen többségek.
Nos, az utóbbi időben újabb kritériumot határoztak meg az átmenetből való kilépés kipipálásához:
most már egy PSD nélküli elnökválasztási döntő kell ehhez.
Miért? Mert a szociáldemokraták a Román Kommunista Párt utódpártja.
A kommunista örökséget átvevő szervezetek – FSN, FDSN, PDSR, PSD (Nemzeti Megmentési Front, Nemzeti Demokrata Megmentési Front, Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – által támogatott jelölteknek sikerült ellenőrzésük alatt tartani a képviseletet: bár csak egyetlen elnököt sikerült bejuttatniuk Cotroceni-be – igaz, őt háromszor –, Ion Iliescu pártjai uralták a politikai játékot, a kormánytól az ellenzékig.
2019 őszén felsejlett az esélye annak, hogy – végre –
egy posztkommunista baloldali jelölt nélküli elnökválasztási döntő lesz.
És mivel 2019-ben élünk, a doktrínát egy hashtag-be foglalták össze: #faraPSDinturuldoi (#PSDnélkülamásodikfordulóban – a szerk.).
Ezt a reményt a PSD, valamint a PLUS-ból (Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) és USR-ből (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) álló szövetség által az európai parlamenti választáson elért eredmények táplálták: Dragnea szervezete csak néhány ezer szavazattal kapott többet. Egyesek lelkesedése azt a benyomást keltette, hogy
felborítható egy 1992-től 2014-ig működő szabály,
melynek értelmében azok a jelöltek kerülnek be az elnökválasztás döntőjébe, akiket olyan pártok (vagy szövetségek) támogatnak, melyek a törvényhozási választáson az első két helyen végeztek, akár egyszerre tartották azt az elnökválasztással, akár egy-két évvel előtte.
Nos, 2019-ben sem volt ez másképpen: a 2016-os parlamenti választás első két helyezettje (amúgy – fordított sorrendben – az európai parlamenti választáson is hasonló volt a helyzet) által az arénába bedobott két jelölt lett az elnökválasztás döntőse.
Egy cotroceni-i tisztségért induló jelölt sohasem volt képes oly mértékben felülírni saját pártja helyzetét, hogy bekerüljön a döntő fordulóba.
Az átmenet végét újra elhalasztották…
Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre
Fall Sándor
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?
Varga László Edgár
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ne magyarnak, európainak tekintsük Hunyadi Jánost meg Mátyást! Oké, de mi lesz Deceballal?
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla hőstette ma is nemzet- és jövőépítő – Budapesti megemlékezés a marosvásárhelyi fekete márciusról
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Talpramagyar, hívahaza, a rózsaszín blézer és a konnektorban felejtett vasaló
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Elaludt a sofőr, baleset történt Máréfalván
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Szilágysági családorvos keresi az utódját: egy hivatás, amely több mint munka
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre
Fall Sándor
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?
Varga László Edgár
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
