Az átmenet végét újra elhalasztották
Tudják, van az a harmincéves sztori, hogy kilépünk a kommunizmusból, valami másba. Na, azóta folyamatosan lépünk kifele. Mint egy nagyon lassított felvételen.
Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Hamarosan ünnepeljük a kommunizmus bukásának harmincadik évfordulóját. 1989 decemberében elkezdődött az átmenet. Már többször bejelentették a végét, de minden alkalommal történt valami, ami elodázta azt. Az elmúlt napokban a „Véget nem érő átmenet” sorozat újabb epizódját éltük át.
A 90-es években azt mondták, hogy az átmenet az első kormányváltással ér véget.
Ez 1996-ban megtörtént, de azonnal megjelent az az elmélet, mely szerint „kétszeres kormányváltásra” van szükség a politikai rendszer stabilizálásához, ahogy az más volt kommunista országokban is történt.
Amikor a második hatalomváltás is megtörtént, módosult a kritérium: az átmenet az EU-ba belépéssel fog majd véget érni.
Európába is eljutottunk, de már másnap az igazságszolgáltatás függetlenségét jelölték ki új célként.
Amikor már azt hittük, hogy – végre – minden kritériumot teljesítettünk, felfedeztük, hogy akárcsak a többi esetben, törékeny helyzetben vagyunk, mert sürgősségi rendeletekkel a 90-es évekbe vethetnek vissza bennünket felelőtlen többségek.
Nos, az utóbbi időben újabb kritériumot határoztak meg az átmenetből való kilépés kipipálásához:
most már egy PSD nélküli elnökválasztási döntő kell ehhez.
Miért? Mert a szociáldemokraták a Román Kommunista Párt utódpártja.
A kommunista örökséget átvevő szervezetek – FSN, FDSN, PDSR, PSD (Nemzeti Megmentési Front, Nemzeti Demokrata Megmentési Front, Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – által támogatott jelölteknek sikerült ellenőrzésük alatt tartani a képviseletet: bár csak egyetlen elnököt sikerült bejuttatniuk Cotroceni-be – igaz, őt háromszor –, Ion Iliescu pártjai uralták a politikai játékot, a kormánytól az ellenzékig.
2019 őszén felsejlett az esélye annak, hogy – végre –
egy posztkommunista baloldali jelölt nélküli elnökválasztási döntő lesz.
És mivel 2019-ben élünk, a doktrínát egy hashtag-be foglalták össze: #faraPSDinturuldoi (#PSDnélkülamásodikfordulóban – a szerk.).
Ezt a reményt a PSD, valamint a PLUS-ból (Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) és USR-ből (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) álló szövetség által az európai parlamenti választáson elért eredmények táplálták: Dragnea szervezete csak néhány ezer szavazattal kapott többet. Egyesek lelkesedése azt a benyomást keltette, hogy
felborítható egy 1992-től 2014-ig működő szabály,
melynek értelmében azok a jelöltek kerülnek be az elnökválasztás döntőjébe, akiket olyan pártok (vagy szövetségek) támogatnak, melyek a törvényhozási választáson az első két helyen végeztek, akár egyszerre tartották azt az elnökválasztással, akár egy-két évvel előtte.
Nos, 2019-ben sem volt ez másképpen: a 2016-os parlamenti választás első két helyezettje (amúgy – fordított sorrendben – az európai parlamenti választáson is hasonló volt a helyzet) által az arénába bedobott két jelölt lett az elnökválasztás döntőse.
Egy cotroceni-i tisztségért induló jelölt sohasem volt képes oly mértékben felülírni saját pártja helyzetét, hogy bekerüljön a döntő fordulóba.
Az átmenet végét újra elhalasztották…
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Sánta Miriám
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
Sólyom István
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Tőkés László kiáll a Tisza-kormányt bíráló magyarországi plébános mellett
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Előzetes letartóztatásba került a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője
Előzetes letartóztatásba került az a sofőr, aki a gyanú szerint csütörtök este Csíkdánfalván, a 125-ös megyei úton halálra gázolt egy 21 éves nőt, majd elhagyta a baleset helyszínét.
Igazolatlanul hiányzik a pénz, de a tanárfizetés meglepően jó Romániában
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Három elbukott, jöhet a negyedik: ki állja ki a parlamenti próbát?
Háromszor is jelölt miniszterelnököt Nicușor Dan államfő a kormányválság kirobbanása óta, de mindhiába: kormányt egyik sem tudott alakítani. Ma jöhet a negyedik jelölt, de előtte tekintsünk vissza, hogyan jutottunk ide.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Sánta Miriám
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
Sólyom István
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
