Az átmenet végét újra elhalasztották
Tudják, van az a harmincéves sztori, hogy kilépünk a kommunizmusból, valami másba. Na, azóta folyamatosan lépünk kifele. Mint egy nagyon lassított felvételen.
Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Hamarosan ünnepeljük a kommunizmus bukásának harmincadik évfordulóját. 1989 decemberében elkezdődött az átmenet. Már többször bejelentették a végét, de minden alkalommal történt valami, ami elodázta azt. Az elmúlt napokban a „Véget nem érő átmenet” sorozat újabb epizódját éltük át.
A 90-es években azt mondták, hogy az átmenet az első kormányváltással ér véget.
Ez 1996-ban megtörtént, de azonnal megjelent az az elmélet, mely szerint „kétszeres kormányváltásra” van szükség a politikai rendszer stabilizálásához, ahogy az más volt kommunista országokban is történt.
Amikor a második hatalomváltás is megtörtént, módosult a kritérium: az átmenet az EU-ba belépéssel fog majd véget érni.
Európába is eljutottunk, de már másnap az igazságszolgáltatás függetlenségét jelölték ki új célként.
Amikor már azt hittük, hogy – végre – minden kritériumot teljesítettünk, felfedeztük, hogy akárcsak a többi esetben, törékeny helyzetben vagyunk, mert sürgősségi rendeletekkel a 90-es évekbe vethetnek vissza bennünket felelőtlen többségek.
Nos, az utóbbi időben újabb kritériumot határoztak meg az átmenetből való kilépés kipipálásához:
most már egy PSD nélküli elnökválasztási döntő kell ehhez.
Miért? Mert a szociáldemokraták a Román Kommunista Párt utódpártja.
A kommunista örökséget átvevő szervezetek – FSN, FDSN, PDSR, PSD (Nemzeti Megmentési Front, Nemzeti Demokrata Megmentési Front, Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – által támogatott jelölteknek sikerült ellenőrzésük alatt tartani a képviseletet: bár csak egyetlen elnököt sikerült bejuttatniuk Cotroceni-be – igaz, őt háromszor –, Ion Iliescu pártjai uralták a politikai játékot, a kormánytól az ellenzékig.
2019 őszén felsejlett az esélye annak, hogy – végre –
egy posztkommunista baloldali jelölt nélküli elnökválasztási döntő lesz.
És mivel 2019-ben élünk, a doktrínát egy hashtag-be foglalták össze: #faraPSDinturuldoi (#PSDnélkülamásodikfordulóban – a szerk.).
Ezt a reményt a PSD, valamint a PLUS-ból (Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) és USR-ből (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) álló szövetség által az európai parlamenti választáson elért eredmények táplálták: Dragnea szervezete csak néhány ezer szavazattal kapott többet. Egyesek lelkesedése azt a benyomást keltette, hogy
felborítható egy 1992-től 2014-ig működő szabály,
melynek értelmében azok a jelöltek kerülnek be az elnökválasztás döntőjébe, akiket olyan pártok (vagy szövetségek) támogatnak, melyek a törvényhozási választáson az első két helyen végeztek, akár egyszerre tartották azt az elnökválasztással, akár egy-két évvel előtte.
Nos, 2019-ben sem volt ez másképpen: a 2016-os parlamenti választás első két helyezettje (amúgy – fordított sorrendben – az európai parlamenti választáson is hasonló volt a helyzet) által az arénába bedobott két jelölt lett az elnökválasztás döntőse.
Egy cotroceni-i tisztségért induló jelölt sohasem volt képes oly mértékben felülírni saját pártja helyzetét, hogy bekerüljön a döntő fordulóba.
Az átmenet végét újra elhalasztották…
Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?
Varga László Edgár
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Szántai János
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Jó hír sokak számára: július elsejétől nő a minimálbér
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?
Varga László Edgár
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája
Szántai János
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
