Az átmenet végét újra elhalasztották
Tudják, van az a harmincéves sztori, hogy kilépünk a kommunizmusból, valami másba. Na, azóta folyamatosan lépünk kifele. Mint egy nagyon lassított felvételen.
Jelen szöveg a ziare.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Hamarosan ünnepeljük a kommunizmus bukásának harmincadik évfordulóját. 1989 decemberében elkezdődött az átmenet. Már többször bejelentették a végét, de minden alkalommal történt valami, ami elodázta azt. Az elmúlt napokban a „Véget nem érő átmenet” sorozat újabb epizódját éltük át.
A 90-es években azt mondták, hogy az átmenet az első kormányváltással ér véget.
Ez 1996-ban megtörtént, de azonnal megjelent az az elmélet, mely szerint „kétszeres kormányváltásra” van szükség a politikai rendszer stabilizálásához, ahogy az más volt kommunista országokban is történt.
Amikor a második hatalomváltás is megtörtént, módosult a kritérium: az átmenet az EU-ba belépéssel fog majd véget érni.
Európába is eljutottunk, de már másnap az igazságszolgáltatás függetlenségét jelölték ki új célként.
Amikor már azt hittük, hogy – végre – minden kritériumot teljesítettünk, felfedeztük, hogy akárcsak a többi esetben, törékeny helyzetben vagyunk, mert sürgősségi rendeletekkel a 90-es évekbe vethetnek vissza bennünket felelőtlen többségek.
Nos, az utóbbi időben újabb kritériumot határoztak meg az átmenetből való kilépés kipipálásához:
most már egy PSD nélküli elnökválasztási döntő kell ehhez.
Miért? Mert a szociáldemokraták a Román Kommunista Párt utódpártja.
A kommunista örökséget átvevő szervezetek – FSN, FDSN, PDSR, PSD (Nemzeti Megmentési Front, Nemzeti Demokrata Megmentési Front, Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja, Szociáldemokrata Párt – a szerk.) – által támogatott jelölteknek sikerült ellenőrzésük alatt tartani a képviseletet: bár csak egyetlen elnököt sikerült bejuttatniuk Cotroceni-be – igaz, őt háromszor –, Ion Iliescu pártjai uralták a politikai játékot, a kormánytól az ellenzékig.
2019 őszén felsejlett az esélye annak, hogy – végre –
egy posztkommunista baloldali jelölt nélküli elnökválasztási döntő lesz.
És mivel 2019-ben élünk, a doktrínát egy hashtag-be foglalták össze: #faraPSDinturuldoi (#PSDnélkülamásodikfordulóban – a szerk.).
Ezt a reményt a PSD, valamint a PLUS-ból (Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Pártja – a szerk.) és USR-ből (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) álló szövetség által az európai parlamenti választáson elért eredmények táplálták: Dragnea szervezete csak néhány ezer szavazattal kapott többet. Egyesek lelkesedése azt a benyomást keltette, hogy
felborítható egy 1992-től 2014-ig működő szabály,
melynek értelmében azok a jelöltek kerülnek be az elnökválasztás döntőjébe, akiket olyan pártok (vagy szövetségek) támogatnak, melyek a törvényhozási választáson az első két helyen végeztek, akár egyszerre tartották azt az elnökválasztással, akár egy-két évvel előtte.
Nos, 2019-ben sem volt ez másképpen: a 2016-os parlamenti választás első két helyezettje (amúgy – fordított sorrendben – az európai parlamenti választáson is hasonló volt a helyzet) által az arénába bedobott két jelölt lett az elnökválasztás döntőse.
Egy cotroceni-i tisztségért induló jelölt sohasem volt képes oly mértékben felülírni saját pártja helyzetét, hogy bekerüljön a döntő fordulóba.
Az átmenet végét újra elhalasztották…
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia
Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
