Önelemzés és megújulás helyett a kommunista utódpárt a régi struktúráit próbálja helyreállítani. Feltámad a régi politikai állat?
Jelen szöveg a Ziare.com portálon megjelent cikk fordítása.
Amióta a Szociáldemokrata Pártban (PSD) befejeződött a Dăncilă-korszak, a szervezet nem kezdett bele semmiféle önelemző vagy reformfolyamatba, ahogy azt többen is hirdették, hanem ellenkezőleg: elkezdte helyreállítani a Dragnea személyre szabott rezsimje által megroggyant, régi struktúrákat.
Ennek a mamutpártnak az ereje, melyre az 1989 decembere utáni években rábízták a Román Kommunista Párt közigazgatási forrásait és hatalmi hálózatait – ez volt az a folyamat, mely révén
– soha nem a vezérben rejlett, míg Liviu Dragnea és kamarillája meg nem szállta a szervezetet.
A volt kommunisták Ion Iliescut bízták meg azzal, hogy garantálja a bűneik elévülését, és azt, hogy megtarthassák a forrásokat. Ő volt az, aki formálisan a hatalmat gyakorolta és akinek sikerült maradéktalanul teljesíteni a párton belüli embereknek tett ígéreteket.
Adrian Năstase úgy vette át a PSD vezetését, hogy tudta: a hatalom a pártnál, a kiskirályoknál marad.
épp úgy, ahogy Iliescu is eleget tett a forrásaikat és a hálózataikat a posztkommunizmusba átmentő kommunisták megbizatásának.
Később sem Mircea Geoană, sem Victor Ponta nem változtatta vezér típusú párttá a PSD-t. Különben a PSD klasszikus logikája, hogy lefejezi a vezetőjét, amikor azt a párton belüli hálózatok nem támogatják, Liviu Dragnea hatalomra kerüléséig vitathatatlan volt.
Dragnea egyfajta imposztor-szindrómával került a párt élére, és nem tehetett mást, kezelnie kellett az esetleges félreállításával és ezáltal az igazságszolgáltatás kezei közé juttatásával kapcsolatos frusztrációit és félelmeit azáltal, hogy gyakorlatilag megszállta a pártot.
pontosan ugyanúgy, ahogy az állam intézményeivel tette, amikor megszervezte, hogy a kormányzás a saját hasznát szolgálja.
A PSD úgy lett Dragnea pártja, hogy „benépesült” a vezérhez hasonlóan a középszernél is gyengébb – de Dragnea gonosz intelligenciájával nem rendelkező – politikusokkal, mint amilyen Florin Iordache, Liviu Pleşoianu, Olguţa Vasilescu, Carmen Dan vagy Viorica Dăncilă.
Liviu Dragnea egyfajta gondosan előkészített és szakaszolt palotaforradalommal szerezte meg a pártot, míg börtönbe nem került.
Különben a párt által az utóbbi időben kiadott sajtóközleményeket így is írják alá: a PSD kollektív vezetése. A PSD nem reformálódik meg, nem változik, nem vesz hideg zuhanyt és nem megy át kifinomult elemzési folyamaton.
Ellenkezőleg: a PSD azt a politikai állatot állítja talpra, mely révén 30 éven keresztül imposztorsággal, megszállással, nepotizmussal és zsarolással sikerült megszereznie ezt az országot.
A visszatérés első tesztje pedig Bukaresten lesz, ahol Gabriela Firea a legesélyesebb arra, hogy egy új mandátum megszerzésével beindítsa a PSD gyógyulási folyamatát. Ez a tétje a kétfordulós polgármester-választási rendszerhez való visszatérésnek és ez az a kiskapu, melyet a PSD-sek mindenképpen zárva akarnak tartani.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.