A PSD-t nem érdekli a pártreform, csak a kollektív menekülés
Önelemzés és megújulás helyett a kommunista utódpárt a régi struktúráit próbálja helyreállítani. Feltámad a régi politikai állat?
Jelen szöveg a Ziare.com portálon megjelent cikk fordítása.
Amióta a Szociáldemokrata Pártban (PSD) befejeződött a Dăncilă-korszak, a szervezet nem kezdett bele semmiféle önelemző vagy reformfolyamatba, ahogy azt többen is hirdették, hanem ellenkezőleg: elkezdte helyreállítani a Dragnea személyre szabott rezsimje által megroggyant, régi struktúrákat.
Ennek a mamutpártnak az ereje, melyre az 1989 decembere utáni években rábízták a Román Kommunista Párt közigazgatási forrásait és hatalmi hálózatait – ez volt az a folyamat, mely révén
az egykori nomenklaturisták és a volt szekusok a kontinuitásukat biztosították, még ha háttérben is maradtak
– soha nem a vezérben rejlett, míg Liviu Dragnea és kamarillája meg nem szállta a szervezetet.
A volt kommunisták Ion Iliescut bízták meg azzal, hogy garantálja a bűneik elévülését, és azt, hogy megtarthassák a forrásokat. Ő volt az, aki formálisan a hatalmat gyakorolta és akinek sikerült maradéktalanul teljesíteni a párton belüli embereknek tett ígéreteket.
Adrian Năstase úgy vette át a PSD vezetését, hogy tudta: a hatalom a pártnál, a kiskirályoknál marad.
Szavatolnia kellett a kiskirályok hozzáférését a hatalomhoz úgy, hogy az igazságszolgáltatás ne zavarja őket,
épp úgy, ahogy Iliescu is eleget tett a forrásaikat és a hálózataikat a posztkommunizmusba átmentő kommunisták megbizatásának.
Később sem Mircea Geoană, sem Victor Ponta nem változtatta vezér típusú párttá a PSD-t. Különben a PSD klasszikus logikája, hogy lefejezi a vezetőjét, amikor azt a párton belüli hálózatok nem támogatják, Liviu Dragnea hatalomra kerüléséig vitathatatlan volt.
Dragnea egyfajta imposztor-szindrómával került a párt élére, és nem tehetett mást, kezelnie kellett az esetleges félreállításával és ezáltal az igazságszolgáltatás kezei közé juttatásával kapcsolatos frusztrációit és félelmeit azáltal, hogy gyakorlatilag megszállta a pártot.
Dragnea hatalomra segítette a középszerűeket, megfertőzve, feldarabolva a párt rendszerét,
pontosan ugyanúgy, ahogy az állam intézményeivel tette, amikor megszervezte, hogy a kormányzás a saját hasznát szolgálja.
A PSD úgy lett Dragnea pártja, hogy „benépesült” a vezérhez hasonlóan a középszernél is gyengébb – de Dragnea gonosz intelligenciájával nem rendelkező – politikusokkal, mint amilyen Florin Iordache, Liviu Pleşoianu, Olguţa Vasilescu, Carmen Dan vagy Viorica Dăncilă.
Liviu Dragnea egyfajta gondosan előkészített és szakaszolt palotaforradalommal szerezte meg a pártot, míg börtönbe nem került.
A PSD most megpróbál visszatérni a régi, kollektív hatalmi struktúrához.
Különben a párt által az utóbbi időben kiadott sajtóközleményeket így is írják alá: a PSD kollektív vezetése. A PSD nem reformálódik meg, nem változik, nem vesz hideg zuhanyt és nem megy át kifinomult elemzési folyamaton.
Ellenkezőleg: a PSD azt a politikai állatot állítja talpra, mely révén 30 éven keresztül imposztorsággal, megszállással, nepotizmussal és zsarolással sikerült megszereznie ezt az országot.
A visszatérés első tesztje pedig Bukaresten lesz, ahol Gabriela Firea a legesélyesebb arra, hogy egy új mandátum megszerzésével beindítsa a PSD gyógyulási folyamatát. Ez a tétje a kétfordulós polgármester-választási rendszerhez való visszatérésnek és ez az a kiskapu, melyet a PSD-sek mindenképpen zárva akarnak tartani.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
