A koronavírusból felépültek alig 1 százaléka ad vérplazmát, az EU-s átlag ennél jóval magasabb

Kevesen vették rá magukat eddig a vérplazma-donációra, azok közül, akik sikeresen túlestek a koronavírus-fertőzésen: a romániai gyógyultak alig 1%-a (az európai átlag 7%). Az eljárás egyszerűsítése sokat nyomott a latban, az összesítések szerint ugyanis augusztus 11- szeptember 15. között háromszor több gyógyult adott vért, mint az azt megelőző időszakban.

Jelenleg 17 plazmaferezisre alkalmas készülék van használatban, és még egyet beüzemelnek hamarosan Bukarestben, ahol elég magas a véradók száma. A gépek mindegyikét egy magáncég, a Besmax Pharma Distribution adományozta a román államnak. Enélkül nem lenne elérhető az országban az eljárás, mely a legsúlyosabb állapotban lévő betegek számára akár életmentő is lehet. További 32 gépet ajánlottak fel, de az egészségügyi tárca nem vette a fáradtságot, hogy válaszoljon a megkeresésükre. A cég kifogásolja a minisztérium hozzáállását, és felrója azt is, hogy bár az eljárás április 24-től elérhető, tizenöt hétbe telt megszüntetni az ezzel kapcsolatos bürokráciát. Valószínűleg politikai okai is vannak ennek, tekintettel arra, hogy a Besmaxot az a Florian Hozoc vezeti, aki sokáig a PNL-ben politizált, ma már több cégben is érdekelt, a készülékek adományozása óta pedig rendszeresen szerepel a sajtóban, nem rejtve véka alá a kormánnyal szembeni kritikákat.

Mindenesetre a Besmax összesítette az adományozók listáját, összehasonlítva az egyes városokat aszerint, hogy hol milyen a vérplazmaadási kedv a gyógyultak körében. Bukarestben tízszer többen adtak vért azóta, amióta egyszerűsítették az eljárást, az azt megelőző 16 héthez képest. Hunyad, Arad, Galac és Beszterce-Naszód megyékben szintén növekedés volt tapasztalható. Vannak azonban olyan megyék is amelyek alulteljesítenek, a cég ezek közé sorolja Fehér, Bákó, Máramaros, Szeben és Iași megyéket, ahol 21 hét alatt kevesebb, mint húsz plazmaferezist végeztek el. Az Országos Transzfúziós Hematológiai Intézettel közösen fogják eldönteni, hogy hová költöztessék plazmaferezis-készülékeket azokból a városokból, ahol csak porosodnak.

A plazmadonáció egyébként kétféleképpen működhet, plazmaferezissel vagy hagyományos véradással, amikor is a vérből utólag vonják ki a plazmát.