Klaus Iohannis és liberális barátai eleve tökön szúrták magukat a stratégiáikkal, most aztán feltehetik a koronát a fejükre.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A helyzet a lehető legrosszabb. Nem egy gazdasági, költségvetési vagy valamilyen más, megoldható válságról van szó. Hanem egy gyilkos vírusról, ami elől nem tudunk elrejtőzni. Az azonos temperamentumú és adrenalinos olasz felebarátaink most azt élik át, amin mi majd a következő napokban és hetekben megyünk keresztül. Pánik, hisztéria, sorok az élelmiszerekért, nyilvános események lemondása. És Olaszország gazdasága még erős, nem függ a politikától, mint nálunk.
Ideiglenes kormányunk van, hiányos hatáskörökkel, sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának lehetősége nélkül, melyek most tényleg sürgősek lennének. Nagyon is rossz költségvetési helyzetünk van, mely népszerűtlen lépéseket tesz szükségessé, melyeket nincs kinek megtennie. Íme, azoknak az ügyeknek a listája, melyekre a figyelmünket összpontosítanunk kellene:
* óriási költségvetési hiányok, az állam valós bevételeit jóval meghaladó költségvetési kiadások;
* egyre nagyobb kamatokkal járó hitelek és zuhanórepülésben levő lej/euró árfolyam;
* olyan mértékű adócsalás, amit képtelenek vagyunk – legalább – megfékezni;
* olyan költségvetési kiadások, melyek hatékonyságát senki sem követi nyomon, a szükséges mechanizmusok nem léteznek;
* a következő költségvetési időszakra vonatkozó európai pénzek elosztását nem követheti nyomon egy ideiglenes kormány;
* az európai pénzek lehívása;
* az állami egészségügyi és oktatási rendszer katasztrófája.
Ahelyett, hogy a társadalomnak ezekre a nyomasztó gondjaira keresnénk megoldásokat, 4 hónapja előrehozott választásról vitatkozunk, veszekedünk, most pedig azt kell megállapítanunk, hogy ki sem lehet írni.
Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a parlamentet a választók alakítják ki szabad és tisztességes választáson. Ugyanígy, szintén a nép váltja le, határidőre megtartott szavazáson.
Iohannis elnök, Orban kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a tavalyi választások alapján „megállapították”, hogy a nép hamarabb le akarja cserélni a parlamentet, határidő előtt két hónappal! Lépjünk túl azon, hogy a tavalyi választások nem Románia parlamentjéről szóltak. De alkotmányunk normája és filozófiája nehézzé, szinte lehetetlenné teszi az előrehozott választás kiírását. Ez történik most is.
Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy előrehozott választást akkor lehet kiírni, amikor a parlament úgy dönt, hogy képtelen egy kormányt generálni képes többséget összehozni. Ennyi. Tehát nem akkor, amikor az ország elnöke vagy más politikusok így döntenek, a nép által explicit módon, esetleg népszavazáson ki nem fejezett akaratra hivatkozva.
Az Alkotmánybíróság (CCR) pontosan ezt büntette: „A miniszterelnöki tisztségre szánt jelölt kiválasztásának egy új kormány létrehozását biztosító parlamenti többség kialakításának biztosítása kell legyen a célja.”
Amikor a kiválasztott jelölt, Ludovic Orban azt hangoztatja, ráadásul jelölése előtt, hogy még a saját pártja sem fogja megszavazni, akkor miként lehet azzal indokolni a kijelölését, hogy célja egy új kormányhoz vezető többsége kialakítása lesz? Akkor minek jelölték ki? Azért, hogy kétszer megbukjon és meg lehessen tartani az elnök és a PNL akaratából következő előrehozott választást.
A CCR elnöke, Valer Dorneanu elmagyarázta, hogy a CCR nem tiltja meg az elnöknek, hogy azt jelöljön, akit akar. De a jelölt legalább fogja be a száját, ne hangoztassa fennhangon, hogy el akar bukni a parlamentben. Mert ezzel áthágjuk az alkotmány betűjét és szellemét.
Azok egyike voltam, akik folyamatosan azt mondtuk, hogy ez nem megy. Nem döntheti el 2-3 ember, hogy mikor lesz előrehozott választás. Veszélyes precedens is létrejött volna. A parlament tegnapi ülésén nagyjából 160 parlamenti képviselő volt jelen, akik egyetértenek az elnök és a PNL cselekedeteivel. A 465 fős testület maradéka nem értett egyet az ilyenfajta kezdeményezésekkel. 2020-ban nem egy európai Romániához méltó dolog semmibe venni, lenézni, démonizálni a román szavazók választottait. Ez volt az elnök és a PNL alapvető hibája. És most ennek a levét isszák.
Akkor érthetjük meg Románia mostani helyzetét, ha megnézzük az olaszországi történéseket. Egy sokkal gazdagabb és sokkal nagyobb demokratikus tapasztalattal rendelkező országot. Romániának néhány nap vagy hét múlva ugyanazokat a lépéseket kell majd megtennie a koronavírussal szemben. Talán még drasztikusabbakat is. De még a koronavírus kimutatásához szükséges készletekből sincs elég.
Ideiglenes kormánnyal, mely nem bocsáthat ki sürgősségi kormányrendeleteket, harcok és széttartó érdekek által megtépázott politikai osztállyal, a lenézés, a gyűlölet, a politikai ellenfelek démonizálása által uralt parlamenttel nehezen tudsz megbirkózni egy ekkora méretű eseménnyel, mint amilyen a koronavírus fenyegetése. Kína és Olaszország óriási emberi és anyagi forrásokat fordított a veszély elleni harcra. Mely forrásokkal Románia nem rendelkezik. Annál inkább szükség lett volna egy megállapodásra a politikai harc felfüggesztéséről, egy stabil és teljes hatáskörű kormányról, egy politikai válságstábról, mely felül tudja vizsgálni az összes tervezett és a koronavírus visszaszorítása érdekében várható lépést.
A legsürgősebb dolog egy érvényes kormány, mely a következő napokban vagy hetekben képes megbirkózni az eseményekkel. Orban úr végzetes hibát követett el, amikor a „jó” román hagyománynak megfelelően lenézte, bírálta, démonizálta a parlament őt nem támogató részét. És most ennek issza a levét. Csak 160 parlamenti képviselő osztja a politikai meggyőződéseit.
Elengedhetetlennek tartom egy új kormányfő kijelölését. Egy olyan személyét, aki nem érintett a nálunk hagyományos politikai harcokban. Aki hajlik a tárgyalásra, a politikai „udvariasságra”, aki nagy politikai tapasztalattal rendelkezik európai téren, mert – mégiscsak – fontos részei vagyunk az EU-nak. Siegfried Mureşan az egyik ilyen példa, a PNL vezető politikusa, aki megfelel mindezeknek a feltételeknek. Más személyiségek is szóba kerülhetnek, Bogdan Aurescu például, de teljes mértékben elengedhetetlen annak a szellemnek az átalakítása, amelyben most a politizálás zajlik Romániában. És csak egy jelenlegi hatalmi körökön kívüli személy tudna viszonylagos nyugalmat biztosítani.
Egy Dacian Cioloş típusú technokratákból álló kormány nem tudna túl sokat elérni, mert nem rendelkezik parlamenti támogatottsággal.
Az elnök bejelentette, hogy 2-3 napon belül dönteni fog, tekintettel főleg a koronavírus fenyegetése által kialakult helyzetre. Csak remélhetjük, hogy ezúttal ihletettebb lesz. (Időközben kiderült, hogy Klaus Iohannis Florin Cîţut, az Orban-kormány pénzügyminiszterét bízza meg kormányalakítással, akit a jelenlegi parlament néhány hónap alatt kétszer utasított el a bizottsági meghallgatásokon és egy alkalommal egyszerű indítványt is elfogadott ellene – a szerk.).
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.