A Covid-19 és a „gazdasági háború” elmélete: logikusan hangzik, hülyeség

Senkit sem lep meg, hogy egy csomó honfitársunk azt hiszi, hogy a vírus nem létezik, vagy azt, hogy létezik, de a biológiai háború egyik formája.

Megteltek összeesküvés-elméletekkel a közösségi hálózatok, melyek egy része ténylegesen gyilkos, mások (geo)politikai potenciállal rendelkeznek, egyetlen céljuk az államok, az Európai Unió vagy a NATO belső kohéziójának gyengítése.

De mi veszi rá az embereket arra, hogy azt higgyék, létezik egy „világméretű összeesküvés” a vírus terjesztésére? „Valakinek érdeke fűződik hozzá.” Ez a gondolat azért terjedhet, mert az emberek nem akarják elhinni, hogy

a dolgok tényleg híján lehetnek a logikának és a rendnek, hogy létezik a véletlenszerűség.

Ez megijeszti őket, mert a bizonytalanság elfogadása a mindennapi életben annak elfogadását jelentené, hogy mennyire ki vagyunk téve a sors akaratának. Nem, az ember hinni akar valamiben, bele akar kapaszkodni valamibe, bármibe. Ami komfortérzetet nyújt. Elhiteti vele, hogy kudarcai megmagyarázhatók, tekintettel arra, hogy mások döntik el a világ sorsát. „Mi túl kicsik vagyunk.” Dupla komfort.

Így aztán nagyon sokan elfogadnak egy egyszerű magyarázatot: „Ez gazdasági háború.” Egy ország állítólag térdre akarta kényszeríteni a riválisát vagy a riválisait, így szól az elmélet. De melyik? Attól függ, hogy ki miben hisz. Egyesek azt hiszik, hogy Amerika akarta leteríteni Kínát. Mások azt, hogy ellenkezőleg, Kína akart ilyesmit.

Nézzük meg, érdeke fűződne bárkinek „gazdasági háborút” kirobbantani, függetlenül attól, hogy ki ellen? A rövid válasz: nem. Nézzük meg, hogy miért:

1. Kína nem engedheti meg magának sem a veszteségeket, sem a globalizálás leállását

A COVID-19-válságon hosszú távon Kína veszítheti a legtöbbet, mert egész gazdaságát a globalizálás előnyeire, a kivitelre, a kereskedelemre építette. Sőt, mindezek olyan szelepet képviselnek, melyek lehetővé teszik a kínai rezsim számára, hogy maximalizálja a túlélési esélyeit.

Mint tudjuk, a diktatúrák érzékenyebbek a sokkhatásokra, mint a demokráciák.

A Kínai Kommunista Párt vezetői, Teng Hsziao-pinggel, a XX. század talán legfontosabb, nagyon ritkán szóba kerülő vezetőjével az élen nagyjából 4 évtizeddel ezelőtt irányváltás mellett döntöttek, hogy elkerüljék az ország összeomlását és igazi hatalommá váljanak.

Mao szocializmusa éhínségbe, konfliktusokba és „kulturális forradalomba” torkollva szenvedett el siralmas kudarcot, több tízmillió halottat hagyva maga után. Így aztán Teng úgy döntött, hogy piacgazdaság, globalizálás, a kereskedelem liberalizálása felé fordulnak.

„Az a lényeg, hogy a macska megfogja az egeret”, állítólag ezt mondta a kínai vezető, amikor azt mondták, hogy a reformjai kapitalista jellegűek. Kína inkább csak névleg kommunista, amúgy nagyon is kapitalista ország – bár az államnak nagyon fontos szerepe van – milliárdosokkal, tőzsdékkel és más hasonlókkal.

Kína nagyon függ a globalizálástól, egy prosperáló összekapcsolt világtól, mert vezetői ráébredtek, hogy ez az út biztosítja számukra a hatalmat: az alkalmazkodás. Egy egyre gazdagabb népesség mellett kisebb az esélye a politikai rezsim bukásának. Ez a gazdagság pedig a globalizálásból származik, amiből a kínaiak húzzák a legnagyobb hasznot.

Valójában nem volt olyan nagy ország, mely nagyobb haszonra tett volna szert az utóbbi 30 évben, ami alatt a Középső Királyság lenyűgöző ugrást hajtott végre. A kínaiak látták, hogy egy sokkal erősebb ország, a Szovjetunió miként omlott össze, mert gazdaságilag nem alkalmazkodott és továbbra is ugyanazt a zárt rendszert tartotta fenn. Ők nem követték el ugyanezt a hibát.

Azt hihetnénk, hogy Pekingnek megfelelne némi veszteség elszenvedése, ha azt látná, hogy geopolitikai riválisai, különösen az AEÁ, szenvednek. Ez azt jelentené, hogy nem értjük: Kína számára jó, ha az AEÁ és az EU prosperál. Miért? Elsősorban azért, mert van kinek eladni. A Világbank szerint Kína GDP-jének nagyjából 20 százalékát a kereskedelem adja. Ez óriási arány. Az AEÁ-ban, például, ahol az arány amúgy is 5 százalékkal nőtt az évezred kezdete óta, a kereskedelem csak nagyjából 12 százalékot jelent.

És nemcsak erről van szó. A világ legnépesebb országának létfontosságú a behozatal, a kőolajtól az ércekig. A gazdasági áramlások leállása vagy megzavarása katasztrófa lenne Kína számára.

Még valami: kering az interneten egy őrült sebességgel osztogatott információ, mely szerint a kínai állam lenne a válság nagy haszonélvezője, mert „megvásárolta a területén lévő nagy cégek részvényeit, mely részvények a válság miatt leértékelődtek”. Jól hangzik, de egyetlen gond van vele. Hamis. Nincs semmilyen masszív részvényvásárlás az idegen cégeknél a kínai állam vagy kínai cégek részéről. Ez puszta kitaláció.

2. Amerikát az eddigi legnagyobb válság fenyegeti

A legtöbb összeesküvés-elmélet mögötti „magyarázatok” közül valószínűleg a következő a legismertebb: Amerika provokálta ki a koronavírus-válságot, hogy gazdasági szempontból térdre kényszerítse Kínát. Akik ezt elhiszik, azok nem nagyon tudják, hogyan működik a gazdaság és mennyire össze van kapcsolódva a két fél. Ilyen ügyekben nincs zérus összegű, vagyis olyan játék, melyben ahhoz, hogy az egyik nyerjen, a másiknak veszítenie kell.

Először is Amerikának több okból is szüksége van Kínára. Az első az, hogy a világ legnépesebb országa óriási piac az amerikai kivitel számára. Igaz, Amerikának kereskedelmi hiánya van Kínával szemben, vagyis nagyjából 345 milliárd dollár értékben importált onnan többet, mint amennyit eladott. Csalóka szám, mert egyrészről egyáltalán nem rossz olcsóbb árukat vásárolni, mint amennyiért te gyártanád azokat, másrészről az áruk jelentős része a nagy amerikai cégek Kínában bejegyzett leányvállalataitól származik.

Másodsorban Kína Amerika nagy finanszírozója. Igen, pontosan. Kína birtokolja Amerika adósságának jelentős részét, vagyis a kincstárjegyeket, kötelezvényeket és Washington által használt más finanszírozási formákat. Más szavakkal, kiadásai fedezése érdekében Amerikai Kínától (is) vesz fel hitelt.

Kína a tavalyi év végén kevéssel több mint 1 billiót (1000 milliárdot) birtokolt az amerikai adósságból. Ami mindkét fél számára előnyös.

Az AEÁ-nak szüksége van egy gazdaságilag erős (és minden többi szempontból stabil) Kínára.

Ami pedig a COVID-19 által az amerikai gazdaságra gyakorolt hatást illeti, az iszonyatos. A munkanélküliség történelmi rekordszinten van. A válság miatt több mint 3 millió ember lett munkanélküli. A 2009-es válság idején, például, 685 000 volt a csúcs. „A koronavírus-járvány gazdasági szempontból azzal egyenértékű, mintha egy-egy nagy erejű orkán pusztítana minden egyes államban, néhány héten keresztül”, mondja Daniel Zhao közgazdász a CNN-nek.

Egy másik becslést is megtudtunk ugyanebből a forrásból: az AEÁ Munkaügyi Minisztériumának volt főközgazdásza, Heidi Shierholz azt mondja, nyárra 14 millió munkanélküli lesz.

Mit képzelünk, megtenné ezt Amerika saját magával? „Gazdaságilag tönkretenné” Kínát? Minek? Azért, hogy önmagát semmisítse meg? Vagy azt hiszi bárki, hogy ha „gazdasági háborút” robbantottak volna ki, az amerikaiak nem fogták volna fel a hatásait? Legyünk komolyak!

3. Valaki más: az IMF, a háttérhatalom és akit még akarnak

Időről időre megjelennek elméletek, hogy más országok vagy entitások hozták létre a vírust. Izrael, miért ne?, hisz a zsidó összeesküvés elmélete azóta létezik, hogy a cári titkosrendőrség jó egy évszázada kitalálta a „Cion bölcseinek jegyzőkönyveit”.

Mások túllépnek az országokon és azt hiszik, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem többel és nem kevesebbel próbálkozna, mint az idősek kiirtásával, mert visszahúzzák a globális gazdaságot. A Pressone kiadvány néhány éve bebizonyította, hogy ez az elmélet hamis. Különben, a kijelentés hamisságán túlmenően nyilvánvaló a hipotézis abszurditása: Vajon tényleg azt hisszük, hogy bárki bejelentené előre, hogy embereket készülni tömegesen kiirtani?

Általában véve a meg nem nevezett „Ők”-et vagy a tisztázatlan „háttérhatalmat” szokták hibáztatni. Kik alkotják ezt a háttérhatalmat? És hogyhogy tudják, holmi – már elnézést – szerencsétlenek az interneten, hogy pontosan mit csinál egy ilyen titkos szervezet? Háttérből vezeti a világot, azt csinál, amit csak akar, mégis megengedi, hogy ez kiderüljön? Ellenőrzése alatt tartja az összes kormányt, de nem képes megakadályozni, hogy Gipsz Jakab róla szóló információkat terjesszen az interneten keresztül?

Legyünk egy kicsit komolyak!

Ha olvasunk egy keveset az összeesküvés-elméletekről, akkor láthatjuk, hogy ezek évtizedek óta léteznek, egyesek akár több száz éve is. Újra megjelennek bármilyen eseményre, úgy tűnik, mintha bármihez hozzáilleszthetők lennének.

Amikor nem tudjuk, miként működik a világ, de ezt még magunknak sem akarjuk beismerni, felkarolunk egy összeesküvés-elméletet. Magunktól, vagy olyan források vagy idegen hatalmak segítségével, melyek tényleg manipulálnak.

Mi döntjük el, hogy a bábujuk akarunk-e lenni.