// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Harminc év múlva: Ceauşescu, az alapító

// HIRDETÉS

A dák-római kontinuitást nem sikerült bizonyítani. A csausiszta-posztdecembrista kontinuitást nem is kell, itt van előttünk. Bármennyire ijesztő, Ceauşescu, az Alapító köztünk van.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Nicolae Ceauşescu törekvése kozmogonikus volt: hivatásos forradalmárként és megbánást nem tanúsító kommunistaként az volt az álma, hogy világra segítse a szocialista nemzetet és az otthonául szolgáló Romániát. Nicolae Ceauşescu törekvése démiurgoszi volt: az volt az álma, hogy energián és utókoron keresztül azon uralkodók mellé kerülhet, akiket – sután – meghamisított a pártképek őrült világa. Nicolae Ceauşescu törekvése alapítói volt:

az volt az álma, hogy belevésse saját szavait és délibábjait a románok szimbolikus testébe.

Márpedig a sors teljesítette ezt a – csak látszólag meggondolatlan – törekvését. A szovjet megszállás traumájából és a deji (Gheorghe Gheorghiu-Dej kommunista vezetőről van szó – a szerk.) bűnből kirügyező román kommunizmus a ceauşizmusban érte el virágzását és maximális expanzióját. Nicolae Ceauşescu – úgy, ahogy egyetlen más vezetőnek sem sikerült a legújabb kori történelmünkben – létrehozott egy államot, egy népet és egy társadalmat: a kultúrától az intézményekig és a kollektív nosztalgiáig, az általa 1989 decemberében hátrahagyott Romániából semmi sem választható el a szellemétől. Azzal az életerővel, mellyel rombolt és azzal a dühhel, mellyel épített,

Nicolae Ceauşescu valóban Alapító, Prométheusz volt, aki felszabadította az energiákat, melyekből a szocialista Románia táplálkozott.

Az azóta eltelt harminc év elnéző volt építményeivel, árnyékuk rágvetül  arra a világra, melyet ő – grandiózusan – elképzelt magának. Románia Szocialista Köztársaság városai magukon viselik keze nyomát. A mára lepukkant tömbházakkal övezett sugárutak, melyek földszintjén a zálogházak a közösség testébe fúródó elszegényedést és promiszkuitást idézik fel, ezek a közösségi emlékezetek fölé és a lerombolt szeretet emléke fölé épített sugárutak, ezek a felcserélhető és gigantikus sugárutak, ezek a sztálinista monumentalitást és észak-koreai utálatosságot egyesítő sugárutak, ezek a jövő laboratórium-gyárai felé vezető sugárutak, ezek a sugárutak maga a haza, melyben a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat elkötelezetten és tudatosan építő új ember lakott.

 

 

Ő, az új ember az a teremtmény, akit a ceauşiszta rend a jövő téglájaként hátrahagy.

Ő, az új ember, egy elvetélt modernizálás tövéből kinőtt mutáns, ő, az új ember, világok között felfüggesztve és emlékezetétől megfosztva, ő, az új ember, a társadalmi homogenizálás és a demográfiai mérnökösködés gyümölcse, ő, az új ember, aki nem ismeri a múltat és nincs más jövője, csak az imposztorság iszonyatos középszerűsége, ő az igazi alapja ennek a harminc évnek, ő népesíti be a fészénés (FSN = Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) rezsimek hatalmi szintjeit, ő adja a kommunizmus utáni társadalomnak a kliensrendszer és cinkosság destruktív mohóságát,

ő Adrian Năstase, ő Liviu Dragnea, ő Viorica Dăncilă, ő van benne mindenben és mindenkiben.

 

 

Ceauşescu, az Alapító nemcsak a jövő talaját gyarmatosította, de a nemzeti sztálinizmus óriási tematikus élményparkjává vált múlt göröngyös területét is. A ceauşizmus biztosítja a mintát, melyben minden idegengyűlölő, autarkiás és őrült áramlat magára talál majd, a „Vatra Românească”-tól és Román Nemzeti Egységpárttól (PUNR) a mai virtuális világ dákopata és putyinista társulásaiig. Minden alkalommal, mikor a kortárs demagógia könnyekkel terhes hangon a szuverenitásától megfosztott, nyugati rabságban sínylődő Románia siralmas és lábbal tiport állapotára hivatkozik, egy másik hang tör a felszínre, annak a hangja, aki géta ködbe és középkori erdőkbe kapaszkodott fel, hogy saját zsarnokságát legitimálja.

Ceauşescu, az Alapító gyökeret eresztett Románia talajába,

melyből a frusztrációk, az ellenséges érzések, a demagógia, az etnokrata őrület, az autarkiás késztetések és az intézményesített korrupció rendje táplálkozik. A nyolcvanas évek haldokló nemzeti sztálinizmusa összehozza egymással a nacionalista terjengősséget és a politikai metasztázist: a Román Kommunista Párt (PCR) és a Securitate köré szervezett kapcsolati rendszer átlépi 1989 határvonalát és eljut egészen hozzánk. A ceauşizmus a fészénizmuson és a Szociáldemokrata Párton (PSD) keresztül fennmarad és magának a poszt-kommunizmusnak válik a modelljévé: három évtized után a pészédés imposztorság tanulatlan agresszivitása azokat az időszakokat idézi fel, amikor a pártaktivisták uralkodtak a szocialista rabszolganemzet felett. Ceauşescu, az Alapító köztünk van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS