Fotó: Digi 24.
Nívó!
Jean St'Ay
2019. szeptember 6. péntek, 13:16
És nem is az Isten háta mögött. Erdély kellős közepén. Bár, ugye, ez is lehet relatív.

Nyakunkon az iskolakezdés: fejünkhöz kapkodunk, jaj tanszerek, jaj milyen lesz az óvónéni, a tanító bácsi, jaj, megint mit hány elénk a totál fejetlen közoktatási rendszer…

És akkor az ember értesül például a Kolozs megyei Pecsétszeg községhez tartozó Huta falubeli esetről. És hirtelen elcsendesül.

Ebben a faluban sosem volt olyan épület, amelyet bárki nyugodt lélekkel iskolának nevezhetne. Persze, kevés volt a gyerek, akkor meg minek. És ahogy sejthető, egyre kevesebb nebulónak való szaladgál az utcákon. Az idei tanévkezdésre hat óvodás korú és hat elemi iskolás korú gyermek gyűlt össze.

Oké, de ha nincs iskola, hol fognak tanulni? Hát a szomszéd házában. Aki nagylelkűen tanteremmé varázsolta az egyik szobáját, ott van az óvoda. És az elemi iskolások? Ők a nyári konyhából lett osztályterembe járnak. Na de a sokat disputált vécével mi van? Nem, nincs az udvar végében. A gyerekek megosztoznak a toaletten a nagylelkű háztulajdonossal. Ja, a taneszközöket összeadakozták a népek. Oktatót pedig hála Istennek nem kellett adakozni. Az megvan.

És hogy néz ki a jövő? Sehogy. Pecsétszeg polgármestere rég kéri az iskolára való állami pénzt, de nem adják, ha egyszer nincs elég gyerek. Minek befektetni? Gyászos egy patthelyzet. Sőt, a központból pár éve azt üzengetik, hogy ha tovább fogy a gyerek, cakkumpakk, beszüntetik az iskolát.

Ám a helybeliek nem adják fel. Ilyen az ember. Szponzori pénzekből, adakozásból nekifogtak egy művelődési ház megépítésének, ahova két osztálytermet is terveztek. Hogy lesz-e belőle valami, ez a szép jövő titka.

comments powered by Disqus
A feltételezések szerint több antikommunista ellenállót is lelőttek a szekuritáté egykori karánsebesi épületének udvarán.
Egy félidő jó foci és egy hatalmas bombagól után a végén játékvezetői segítséggel győzte le Azerbajdzsánt a magyar labdarúgó-válogatott.
Úgy tűnik, egyesek egyszerűen képtelenek levetkőzni a Ceaușescu-éra reflexeit. Bár lehet, nem is nagyon akarják, hiszen maguk is az Aranykor méhéből származnak.
A `70-es évek egyik legbrutálisabb gyilkosának története legalább annyira hátborzongató, mint egy skandináv krimisorozat.
Kolbászból készült kerítést biztosan nem, ez tény. De ha megnézzük a rendelkezésre álló adatokat, esetleg rájövünk, hogy talán még sem volt olyan fene jó dolgunk a csodás kommunizmusban.
Ahogy az várható volt, a kormánybuktatás után akkora a fejetlenség a PSD háza táján, hogy egészen biztosan nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb.
Az államfő egyeztetett a pártokkal, de a jövő hét elejére halasztotta a nagy bejelentést, amely senkit nem fog meglepni.
Ha ma konvencionális háborúra kerülne sor, Romániának – újra – 30 évnél régebbi, egyes területeken pedig 40 évnél is régebbi technikára kellene támaszkodnia.
Japánsztrájkot hirdettek, tüntetni készülnek és fogytán a türelmük.
Simán kikapott Horvátországtól, de a Szlovákia–Wales döntetlennek köszönhetően megőrizte továbbjutási esélyeit az Eb-selejtezőkben.
Teodorovici talán mindenkit emlékeztetni akart, kikkel is volt dolgunk az elmúlt időszakban.
A kormánybuktatás után Romániának sürgősen kellene egy megfelelő biztosjelöltet találni az Európai Bizottságba. Máris felmerült pár név.
Oké, hogy megbukott a PSD-kormány, oké, hogy kitört a demokrácia, a jólét meg minden, de hahó, a magyarok közben megint Erdély elsinkófálásán mesterkednek.