Ahogy a mioritikus csúcspolitikai vérfürdőt elnézzük, semmi jó nem vár rájuk. De ránk, magyarokra sem.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Miközben mioritikus politikusaink azzal foglalatoskodnak, amihez a legjobban értenek, az elsődleges személyes és pártos bandaértéket követve, (a kicsik azért könyökölnek, hogy felkerüljenek, a konchoz, a nagyok pedig azért, hogy megőrizzék a kiváltságaikat és ellenőrzésük alatt tartsák a román társadalom mészárszékeit), mi, többiek, a világ többi része, a nép, a polgárok, a választási és nemcsak választási irányítható tömeg
Olyan ügyekkel, melyekkel az ország vezető párt- és államemberei nem szembesülnek, mert már nem tartoznak Románia szegényei közé, csak úgy, a nép iránti látszólagos gondoskodásból: „Másokkal ellentétben én törődöm az emberekkel. Azokkal, akik közül érkeztem. Mert én nem bárki ellen, hanem a románokért harcolok. Minden egyes románért!” – ahogy azt nagy hangon bejelentette a kormány élén álló első férfi nő, Vasilica Viorica Dăncilă, mézes-mázosan és parancsolón szólítva fel a szegényeket, hogy csináljanak belőle első női elnököt is Romániában! Semmi új az ezen forró őszön az országot perzselő nap alatt! Jellemző a román népből kiizzadt politikánkra és politikusainkra!
Csakhogy szeptembertől kezdve a románok, akik ennek az országnak a valóságában, a XXI. században élnek és harcolnak a túlélésért,
Nézzünk csak meg néhányat az egyszerű polgárok nagy gondjai közül: először is a gyermekesek számára szeptember 9-én elkezdődik az iskola. Hurrá, milyen kicsi volt a nagyvakáció! De mi vár a gyermekekre az iskolákban, az óvodákban, az állami oktatási egységekben, ahol – mindnyájan tudjuk – a jogszabályok ellenére az oktatás nem ingyenes! Ellenkezőleg, Romániában az oktatás rendkívül költséges, az állam hiányosságait pedig a szülőknek kell pótolniuk, hiszen Dăncilă kormányfő, aki azt állítja, hogy az „emberekkel tart” és a „románokért” harcol, nemrég, a pótköltségvetés alkalmával éppen elvett 1 milliárd lejt az oktatástól! Bravó, Vasilica, elnököt csinálunk belőled!
De míg a finanszírozás kérdését megoldják az iskolás diákok szegény szülei zsebéből, nézzük meg, mit találnak ők az iskolában: megfelelő körülményeket találnak az iskolának, óvodának nevezett épületekben? Biztonságos iskolákat találnak, melyek nem omlanak a gyermekekre, melyekbe nem esik be az eső és melyek nem égnek le? Találnak tisztességes, biztonságos mellékhelyiségeket, ahol nem halnak meg ártatlan gyermekek? Találnak orvosi rendelőket, ahol szükség esetén el tudják őket látni? Találnak szakszerű, az egyedülálló pedagógusi szakma iránt elhivatott oktatókat?
Kormányfő asszony, Vasilica néni, tudom, hogy nincs iskoláskorú kisgyermeke, de ha törődik Románia jövőjével, ahogy bennünket áltat, szedje össze az „alkalmas” és „nem-korrupt” minisztereit és tegyünk egy kört az iskolákban, nézzük meg a valódi helyzetet, milyen az igazi országunk! És ahol nincsenek megfelelő feltételek, ahogy dicsekednek, tűrjék fel az ingujjaikat, vegyék maguk mellé a településvezetőket és lássanok munkához – csinálják azt, amit eddig hazudtak, hogy csinálnak! Mi áll, hé, abban a pészédés kormányprogramban az oktatásról, amiről azt állítja, hogy tartják magukat hozzá, végrehajtották annak az 1 százalékát? És amikor elmennek az iskolák környékére, azt javasolom, hogy tegyék úgy, mint a diákok, gyalog, a gödrökön, a veszélyes utakon keresztül, autóstoppal, falun; régi, veszélyes, túlzsúfolt, szabadon engedett börtöntöltelékkel megtűzdelt tömegközlekedési eszközökön, megküzdve a nyomorúságos, mocskos, nem biztonságos utcák veszélyeivel, ahol mindenféle gazemberek/bűnözők ólálkodnak, a városokban! Szinte látom, hogy pártbandákkal megy majd, pópákkal az élen, a tanévnyitóra, büszkén mondva unalmas beszédeket bikkfanyelven, önmagát dicsérve és arról biztosítva mindenkit, hogy mindent megtesznek a nemzeti oktatásért!
Már most szabad szemmel és nagy aggodalommal látható, hogyan fognak túlélni a szegények majd télen, mert teljesen elhanyagolta a felkészülést, még a nagyvárosokban is, ahol azt jósolom, hogy az emberek úgy fogják majd keresni a meleget, mint a Jóistent! De nézzük csak a nagy európai Fővárost, Bukarestet, ahol múlt télen non-stop repedeztek a RADET (távhő-szolgáltató – a szerk.) vezetékei és akkor megkapjuk a katasztrófa országos méretét! Nos, Firea főpolgármester ténsasszony, ha már megoldotta a gondjait a dróttal (állítólag valamiféle drótot találtak benne, amiről azt állította, hogy merényletet kíséreltek meg ellene – a szerk.) és Dragneával, létrehozott 22 pénzfaló városi céget, miért nem javított meg valamit az öreg és súlyosan beteg RADET-nél is? Hogyan, magácska nem Bukaresten lakik és nincsenek ide iskolába járó gyerekei?
És majd meglátja ősztől, főpolgármester néni, az őrült zsúfoltságot a bukaresti forgalomban,
Hogyan, magácska nem jár villamossal? Hát akkor mostantól kezdje el! Majd láthat káoszt a metróban, mely amúgy is egyre nehezebben piheg és ahol az utóbbi évben mindennapossá váltak az incidensek. Mit kezdünk, kerületvezető elvtársak, a városban létező összes munkateleppel, gödörrel, porral, mocsokkal és zajjal? Mit kezdünk a közbiztonsággal? Hogyan, önök csak fenséges dolgokat csináltok, nem járnak gyalog, tömegközlekedéssel sem és testőreik vannak! És pénzük rogyásig! Hogyan, az önök gyermekeinek és a párt- és állami harácsolók gyermekeinek nincsenek a fentebb említettekhez hasonló gondjaik? Á, á, á, megvan a maguk világa, a gazdag szülőké, akik mindent megadnak nekik, magániskolákban tanulnak, gépkocsi hurcolja őket, védelmet, biztonságot, ennivalót, fűtést kapnak, nem mint a nép szegényei! Nos, igen, ezért nem keverednek egymással, nehogy rühössé váljanak!
Ha csak ezek a jelentéktelen gondok várnának a politikusokra és a településvezetőkre! De
ami nagy pusztítást fog végezni! Hogyan, politikus urak, nem hallottak róla, mert választási kampányban vannak, hogy elfoglalják a cotroceni-i Nagy Néma trónját, aki szintén menne még egy kört? Hahó, Dăncilă ténsasszony, a nagy román inflációról sem hallott, mely rohamléptekkel nő európai csúcsok felé, amelyről egyes szakértők azt mondják, hogy ősszel fog robbanni, amikor az árak a kampánnyal nem törődve elszabadulnak?
Tudom/mindnyájan tudjuk, kisebb-nagyobb politikus urak, hogy a többi szegénytől elválasztott világotokban éltek, a saját érdekeitekkel és törekvéseitekkel, de elegünk van a blabláitokból és a végtelen hazugságaitokból! Tényleg azt hiszitek, hogy a nép majd csak ezen „érvek” alapján megszavaz majd benneteket? Feltettétek és felteszitek magatoknak akár csak egyetlen pillanatra is a kérdést, hogy mi történik majd veletek téltől, jövő évtől, mik vagytok most és mivé fogtok válni? Mert a szegények, a nép, melyet folyamatosan átvertek, így vagy úgy boldogulni fog, megvan a maga túlélési ösztöne, ahogy mindig is megvolt a történelem folyamán! De
amelytől nem tudtok majd a törvénytelenül felhalmozott összes vagyonotokkal sem megszabadulni!
A mostani fejesek közül vajon hány teszi majd még be a lábát a Győzelem- és a Cotroceni-palotába?
Szeretnék én is látni egy rátermett politikust, ahogy őszentségeik mondani szeretik, becsületest és tisztességest, ha lehet, aki színre lép a következő választáson! Vagy talán egy ilyen még meg sem született!
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.