// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A Caracalban meggyilkolt lány magyargyűlölő nagybátyja is államfői babérokra törne

// HIRDETÉS

Családi gyászból politikai karriert? Akinek ehhez van gyomra, annak határ a csillagos ég, azaz a legfőbb közjogi tisztség Romániában.

Biztosan Ön is hallotta már Alexandru Cumpănașu nevét, mivel az elmúlt hetekben gyakran szerepelt a sajtóban. Nem azért, mert valami rendkívülit hajtott végre, hanem egy családi dráma okán: ő a caracali rém áldozatának, Alexandra Măceșanunak a nagybátyja. Cumpănașu minden lehetőséget megragadott, hogy unokahúga feltételezett meggyilkolása apropóján szerepeljen a médiában, a sajtó pedig – különösen a nyomozás legkritikusabb időszakában – szívesen tartotta a képernyőn.

Aztán egyszer csak kezdett sok lenni belőle: túl sokszor nyilvánult meg, így a központi lapok elkezdték alaposabban megvizsgálni ki is ő valójában, és mit akar. Azt addig is lehetett tudni, hogy egy civil szervezet (NGO, azaz nem kormányzati szervezet) és egy koalíció vezetője, de azt a sajtó derítette ki, hogy az elmúlt években folyamatosan irdatlan mennyiségű közpénz és jól fizető állami szerződések körül forgott. Pár nappal ezelőtt arra panaszkodott, hogy a „kretének” megpróbálják őt lejáratni, és azt terjesztik róla, hogy államfői babérokra tör, miközben neki egyetlen célja van: küzdeni a szervezett bűnözéssel szemben. 

Nos, ez az Alexandru Cumpănașu jelentette be a Facebookon, élő közvetítésekben, hogy indulna az államfőválasztáson és segítséget kér követőitől a 200 ezer aláírás összegyűjtése érdekében. Persze, független jelölt szeretne lenni, és mivel párton kívüli, számít az emberek támogatására. Önkénteseket is toboroz.

Valószínűleg biztosan lesznek sokan, akiket annyira megrendített a meggyilkolt tinilány esete, hogy mellé állnak.

A Facebookon jelenleg több mint 284 ezer követője van, bejegyzései alapján nagy hazafinak tartja magát, rendszeresen kifejtette eddig is a véleményét az olyan magyarokat is érintő kérdésekben (mi is írtunk már róla), mint például az úzvölgyi temetőbotrány. Íme egy bejegyzése, a sok közül:

Ebben azt írja, hogy a román hősök fakeresztjeit a magyarok 1994-ben elégették. Dormánfalva polgármestere betonkereszteket helyezett a helyükre, ezekre most szemeteszsákokat húztak. Ami ebben a formában ordas nagy hazugság.

Az idei államfőválasztásra a szokásosnál is több tébolyodott, kétes és nem utolsó sorban nyíltan magyarellenes személy jelentkezett be, úgy tűnik, mintha serkentőleg hatnának egymásra a legfőbb közjogi tisztség megszerzéséért folytatott hajszában.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS