Kíméletlen elemzés: a szervezett bűnözői hálózatok beültetése Romániába

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Tavaly év végén hozták nyilvánosságra a MORE Projekthez tartozó Mapping the Risk of Serious and Organised Crime Infiltration in Europe című jelentést, melyet az Európai Bizottság, a Joint Research Centre on Transnational Crime támogatásával készítettek a svéd bűnmegelőzési tanáccsal és a nemzetközi és biztonsági ügyekkel foglalkozó német intézettel közösen. Részt vett továbbá az Europol, az olasz Belügyminisztérium és a BKA.

Egy összefoglaló anyagról van szó, melyet szétküldtek az EU összes erőszakszervének, az EU architektúrájához tartozó összes intézetnek, a biztonságra és a jogállamiság védelmére szakosodott elemzőknek és politikai kommentátoroknak és gyorsan referenciaszöveggé és kiindulási ponttá vált azokban az utólagos igyekezetekben, melyekkel megoldásokat kerestek az egyik legveszélyesebb jelenség elrekesztésére és kiirtására, mellyel a jelenkori civilizáció szembesül: a szervezett bűnözés kiterjedt hálózatainak beültetése az ország szinte valamennyi országába.

Úgy gondolom, számunkra a Romániának szentelt fejezetnek kellett volna relevánsnak lennie, de nyilvánvalóan

nehezen merte volna bárki is ilyenfajta „rágalmazó jelentésekre” felhívni Dragnea úr, Dăncilă asszony vagy Tăriceanu úr figyelmét,

melyeket a nemzet imázsát lábbal tiporni akaró ellenségek készítettek, mint ahogy gyanítom, hogy Carmen Dan asszonyhoz sem jutottak el, aki akkoriban a belügyek teljhatalmú ura volt. És még ha el is jutottak volna, (nyilvánvaló okok miatt) le kellett volna őket fordítani, ami kárba veszett idő és pénz lenne. Így hát a szóban forgó megállapítások csak azokban az elemző aktákban szerepelnek, melyek Romániáról és arról szólnak, hogy miként tartja tiszteletben a jogállamot. Melyeket adott esetben, vagyis, ahogy majd látni fogják, nagyon is hamar elő fognak venni.

Az elemzés összetett és az EU 28 tagországára és tovább 16 országra terjed ki, több mint 50 esettanulmányt és több mint 500 olyan cég helyzetét tartalmazza, melyekbe beszivárgott a maffia, 20 000 pénzügyi beszámolót elemeztek, valamint több mint 1300 termelési láncot.

ITT megtekinthetik a teljes jelentést, én csak a hazánknak szentelt fejezetre térek ki, ami természetes, tekintettel arra, hogy nálunk senki sem akar nyilvánosan beszélni erről a dokumentumról (mint ahogy más hasonlókról sem, melyekhez az Interpoltól, az Europoltól és más szakirányú szervezettől kaptam meg), éppen azért, hogy kiderüljön, megerősítést nyernek-e politikusaink kétségbeesett kiáltásai, vagy sem és – esetleg – tényleg egy világméretű rágalmazási kampány célpontja vagyunk-e, melyet a zsidó-szabadkőműves háttérhatalom utasítására hajtanak végre és melyet – nyilvánvalóan – Soros és szervezeti hálózata finanszíroz.

Amit már a legelején el kell mondani, és amit önök is látni fognak: az itteni helyzetekre vonatkozó elemzések beleillenek egy európai és nemcsak európai szintű rendszer-látleletbe, amelynek egy teljesen siralmas panorámakép az eredménye arról, ahogyan

a maffiapolipnak sikerült behatolnia az összes létfontosságú tevékenységi ágazatba.

E tekintetben Románia nem képvisel kivételt, ám itt az a gond, hogy a tisztségekért folyó csata olyan füstfüggönyt hoz létre, melyen túl az itteni helyzetre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozását terápiásan megszűrik, hogy ne ártsanak az egész közéletet lefoglaló, egymást követő választási kampányokban.

Időközben viszont íme, megérkezett a többiek elemzése az itteni helyzetről. Vagy arról, hogy szerintük mi van nálunk. Nem igaz? Akkor tessék, lehetőséget biztosítunk a politikai felelősöknek, hogy válaszoljanak. Nem a szokásos, átpolitizált és teljesen értelmetlen locsogással, hanem valódi elemzésekkel. Nem hiszem, hogy bárki is tenni fog valamit, tehát íme, mi van a jelentésben (6.24. fejezet, 202–205. oldalak).

„Románia egyszerre forrása, helyszíne, de úti célja is az olyan törvénybe ütköző tevékenységek különféle csatornáinak, mint az ember-, kábítószer-, fegyver- és hamisított termékkel, de újabban a szeszes italokkal és gyógyszerészeti termékekkel is folytatott csempészet. Románia földrajzi helyzete e tekintetben létfontosságú szerepet tölt be: a balkáni régió sorsdöntő fontosságú övezet a törvénybe ütköző tevékenységek piaca számára (különösen a dohány- és heroincsempészet esetében), a konstancai kikötő az egyik jelentős belépési pont.

Romániában nem új jelenség a szervezett bűnözés.

A kommunista rezsim időszakában a gazdaság szigorú ellenőrzése és az alapvető javakhoz való hozzáférés korlátozása jelentős feketepiac kialakulásához vezetett, melynek célja a fokozódó árukereslet kielégítése volt. A helyzet kedvező környezetet teremtett a bűnözők számára, jelentős jövedelmekhez juttatta őket, továbbá elősegítette bűnözői szervezetek megjelenését. Sőt, a 2007-es EU-csatlakozás új lehetőségek megjelenését tette lehetővé, melyeket a szervezett bűnözői szervezetek azonnal kihasználtak, különösen az áfa-csalások területén, ami a törvénybe ütköző haszonszerzés jelentős forrása. 2015-ben például Romániában zuhant a legnagyobbat az áfa-bevétel – 37,18%, azaz 7,65 millió euró. A romániai szervezett bűnözői szervezetek nagyon ismertek és aktívak a kibernetikai bűnözés területén… A helyi szervezetek elsősorban a kommunista rezsim volt tagjaiból állnak, akik zsarolási és pénzmosási tevékenységekben vesznek részt, az úgynevezett „fehérgalléros bűnözők” pedig a közbeszerzési csalásokban vesznek részt, ezek mellett pedig léteznek az alvilági figurák, az olyan törvénybe ütköző tevékenységekben érintett klánok, mint a zsarolás, uzsora, védelmi pénzek szedése, prostitúció és csalás.

Romániában a helyieken kívül külföldi csoportosulások is aktívak, mint például az olasz, a kelet-európai, a török nyelvű, az ázsiai és az arab világból származó maffiák, mégpedig az ország geostratégiai helyzete és az üzleti lehetőségek miatt.”

Nagyon érdekes azoknak a szervezett bűnözői szervezeteknek a felsorolása, melyek Kínából és Vietnamból érkeznek Romániába, megemlítve egy románokból, törökökből és kínaiakból álló cég esetét, melynek a Kínából és Törökországból érkező illegális áruimport elősegítése a feladata. És bár „történelmi értelemben Románia nem tekinthető az olasz maffiák egyik külső helyszínének”, a jelentés rámutat arra, hogy hazánk a szülőföldjükről elmenekült olasz bűnözők (latitanti) úti céljává, de

fedőtevékenységek kedvelt helyszínévé is vált, melyeket valójában pénzmosásra vagy törvénybe ütköző tevékenységek megszervezésére használnak fel.

Az ALFA-esetet említik példaként, mely a szervezett bűnözés egyik olasz szervezete által létrehozott céggel kapcsolatos, melyet az Olaszországban ellopott rákellenes gyógyszerek „tisztára mosására” használnak.

Végül megjegyzik, hogy Románia az az ország, ahova a cégeket az elkobzások elől átköltöztetik. Az olasz ’Ndragheta maffia a fogadóhelyi hálózatok szintjén is jelen van Romániában, a Cosa Nostra emberei pedig a szennyvíz-kezeléssel foglalkozó román cégekbe épültek be.

Megemlítik Románia jelenlegi legnagyobb sebezhetőségét, melyet kihasználnak a szervezett bűnözés szervezetei: a napi kifizetések 85 százaléka készpénzben történik, ami elősegítheti a pénzmosást. A jelentős sebezhetőség másik forrása a „fantomgazdaság” megléte, amely az egyik nemzetközi tanulmány szerint eléri a GDP 30,1 százalékát (5. hely az EU-tagországok között), Románia a be nem vallott foglalkoztatás terén a 2. helyen lévén Európában. Nyilvánvalóan nem hiányozhatott a korrupció, hazánkat a Világbank egyik 2016-os jelentése a 3. helyre sorolta Európában.

Az is nagyon érdekes, hogy Romániát azon EU-országok között tartják nyilván, melyek a legjobb feltételeket kínálják a befektetéseken alapuló állampolgárság megszerzéséhez (az úgynevezett „aranyvízumok”), Románia e téren a 4. helyen lévén Európában. Megemlítik, hogy egymillió euró befizetésével tartózkodási engedély szerezhető, a szóban forgó polgár pedig négyévnyi folyamatos tartózkodás után állandó állampolgárságot kaphat és ebből következően az egész családjával együtt EU-s útlevélhez juthat.

A szerzők következtetése az, hogy

Románia jelenleg átmeneti szakaszban van a hagyományos „feketepiaci” stádiumból „az olyan új törvénybe ütköző kereskedelmi tevékenységek felé,

mint amilyen a szeszes italokkal és gyógyszerészeti termékekkel folytatott csempészet, a helyi szervezett bűnözési szervezetek részvétele a kibernetikai és a kereskedelmi bűnözésben, de ahol a külföldi szervezett bűnözői szervezetek – például az olaszok – is növekvő érdeklődést mutatnak aziránt, hogy tulajdonrészt szerezzenek egyes román cégekben”.

Az anyag áttanulmányozása után látni fogják, hogy jelentés a specifikus felelősségekkel rendelkező román szervek (többek között Védelmi Hírszerző Szolgálat és az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság) által nyújtott fontos hozzájáruláson is alapul. Az a kérdés, hogy az ilyenfajta elemzések miért nem kerülnek be a politikusok diskurzusába, miért nem tartanak közvitákat róluk és miért nem mutatják be részletesen az ilyenfajta jelenségek elleni harcért felelősek tevékenységét, helyette inkább a mostani meddő médiacirkuszt részesítik előnyben, mely végül teljesen hitelteleníteni fogja az erőszakszervek rendszerét és a törvény alkalmazását hazánkban.