A Papaver rhoeas szökkent szárba szerelemvörösen a lélektelen aszfaltból.
Emlékeznek még a szinte azonnal elmémesedett „Kinyílott a pitypang. Megírom!” szlogenre? Na, valami teljesen más történt a kincses város kellős közepén, a Minorita utca és a Király utca sarkán. Még pontosabban: a kolozsvári zeneakadémia tövében. Tessék csak nézni:

A mindennapok szürke aszfaltjából előtört az élet. Tudják, ahogy a Jurassic Parkban is mondják: Life finds a way. Az élet utat tör magának. És nem is akármilyen élet. Ez a lángoló csoda a Papaver rhoeas néven szerepel a botanikai tudomány nagykönyvében. Idekint, az aszfaltszürke mindennapokban mi csak pipacsként ismerjük. Azon is eltöprengtünk kicsit, vajon miért pont itt tört magának utat az élet e törékeny formája. Tudjuk (nem feltétlenül tudósoktól), hogy a növények beszélgetnek, éreznek, szeretnek, gyűlölnek és vannak köztük zenerajongók is, szép számmal. Talán ez az oka, hogy a képen látható pipacs épp a muzsika templomának tövében vert tanyát.
Ám ez a kis városi csoda sajnos nem tart sokáig. Hamarosan nyoma vész. Visszasüllyed az aszfaltba, hogy újabb száz év múlva merüljön fel valahol, ahogy a mese mondja. Addig viszont tessék, itt van, lehet gyönyörködni benne.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.