A Papaver rhoeas szökkent szárba szerelemvörösen a lélektelen aszfaltból.
Emlékeznek még a szinte azonnal elmémesedett „Kinyílott a pitypang. Megírom!” szlogenre? Na, valami teljesen más történt a kincses város kellős közepén, a Minorita utca és a Király utca sarkán. Még pontosabban: a kolozsvári zeneakadémia tövében. Tessék csak nézni:

A mindennapok szürke aszfaltjából előtört az élet. Tudják, ahogy a Jurassic Parkban is mondják: Life finds a way. Az élet utat tör magának. És nem is akármilyen élet. Ez a lángoló csoda a Papaver rhoeas néven szerepel a botanikai tudomány nagykönyvében. Idekint, az aszfaltszürke mindennapokban mi csak pipacsként ismerjük. Azon is eltöprengtünk kicsit, vajon miért pont itt tört magának utat az élet e törékeny formája. Tudjuk (nem feltétlenül tudósoktól), hogy a növények beszélgetnek, éreznek, szeretnek, gyűlölnek és vannak köztük zenerajongók is, szép számmal. Talán ez az oka, hogy a képen látható pipacs épp a muzsika templomának tövében vert tanyát.
Ám ez a kis városi csoda sajnos nem tart sokáig. Hamarosan nyoma vész. Visszasüllyed az aszfaltba, hogy újabb száz év múlva merüljön fel valahol, ahogy a mese mondja. Addig viszont tessék, itt van, lehet gyönyörködni benne.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.