Ki dolgozik még Romániában?

Jelen szöveg a Reporter Global oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Mindenki a munka piacáról beszél. Az üzletemberek, a tanácsadók, a szakszervezetek és a politikusok. Sokat beszélnek, de nagyon keveset tesznek. Így aztán rendkívül változatosak azok a kihívások és kockázatok, melyekkel a romániai munka piaca szembesül. A kedvezőtlen demográfiai tendenciák, a kivándorlás, az oktatási rendszer alacsony teljesítménye, a minimálbér önkényes megemelése, a béremelési tendenciák, a feketemunka mértéke, a hátrányos helyzetűek munkapiacra jutásának nehézségei és a társadalmi partnerek korlátozott bevonása a leginkább elemezettek között vannak.

Az emberhiány egyik magyarázata a románok kivándorlása. Ennek megfelelően Olaszországban nagyjából egymillió román van, Spanyolországban körülbelül 620 000 fő, Németországban mintegy 550 000, Nagy-Britanniában 300 000, Magyarországon pedig 200 000. Az utóbbi tíz évben összesen 3,5 millió román költözött külföldre, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint.

Riasztó demográfia, csoportkép

Románia egyike annak az öt európai államnak, ahol egyszerre van jelen a negatív természetes szaporulat és a negatív migrációs szaldó. Ez az öt állam Románia, Bulgária, Horvátország, Litvánia és Lettország. Az összes többi európai államban pozitív a migrációs szaldó, így kompenzálódik a születési ráta visszaesése nyomán bekövetkező népességcsökkenés. Romániában az 1990–2018-as időszakban egymillió fő volt a lakosság természetes hanyatlása.

Romániában 2017-ben 400 000 munkanélküli, 3,2 millió nem dolgozó 79 év alatti nyugdíjas volt, 1,2 millió személy az oktatási rendszerben és 1,1 millió ember, akinek nem volt munkája és nem is keresett. Utóbbi olyan kategória, amelyről nincs túl sok részlet a hivatalos statisztikákban. Olyan személyekről van szó, akik nem is munkanélküliek, nem is tanulnak, hanem az úgynevezett háztartásbeliek kategóriájába sorolják őket. Közöttük vannak azok is, akik a román állam által kifizetett szociális segélyek valamilyen formájában részesülnek.

A statisztikákban a háztartásbeliek között szereplő 1,1 millió román egy része „feketén” dolgozik Romániában vagy Európában.

5,9 millió román 79 év alatti nyugdíjas, munkanélküli, háztartásbeli és valamilyen oktatási formában részesülő személy. A következő években ezek közül aktiválódhatnak majd azok, akik kiegyensúlyozhatják a munkapiacot. Különféle forgatókönyvek vannak: egy 10 százalékos aktiválási ráta nagyjából 590 000 főt jelent, egy 20 százalékos ráta pedig elérheti az 1,18 millió főt, amely csaknem egyenlő az előrejelzések szerint a munka piacán három év múlva jelentkező hiánnyal.

Kiket akarunk bevonni

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a munkaerőhiány csökkentésére irányuló közpolitikáknak az inaktív lakosságra kellene összpontosítaniuk. Ebbe a kategóriába tartoznak a diákok (3 578 561), a nyugdíjasok (5 054 090), de más személyek vagy az állam gondozásában lévők is, a más bevételekből (bérleti díjak vagy kamatok) élő vagy háztartásbeli személyek is. Ez a kategória összesen nagyjából 1,9 millió főt tesz ki.

A 2013–2017-es időszakban a foglalkoztatott lakosság legjelentősebb növekedése a 45 és 64 év közötti korcsoport esetében következett be, ennek pedig a munkanélküliség csökkenése, de főleg a korai nyugdíjazás esetében a gazdasági válsággal bekövetkezett korlátozó feltételek jelentik a magyarázatát. Tehát a nyugdíjazási politika felülvizsgálata több alkalmazottat tarthat a gazdaságban.

Romániában 4,8 millió 15 és 34 év közötti személy él. Ezek közül nagyon kicsi (1,2%) azok aránya, akik dolgoztak a tanulmányaik alatt, jelenleg pedig a fiatalok 25 százaléka nem foglalkoztatott. Ami egy újabb olyan „merítési réteget” jelenthet, ahonnan munkaerőt lehet toborozni.

Regionális egyenlőtlenség

De a munka piacát a regionális szintű, vagy a gazdasági ágazatok közötti egyenlőtlen fejlődés is befolyásolja. Ennek megfelelően vannak munkaerőhiányos megyék, mint Brassó, Ilfov, Kolozs, Konstanca, Prahova, Szeben, Temes és – nyilvánvalóan – Bukarest; mint ahogy olyan megyék is, ahol munkaerőtöbblet van, mint Teleorman, Vászló (Vaslui), Vráncsa (Vrancea), Bákó (Bacău), Bodza (Buzău), Dombovica (Dâmboviţa) és így tovább.

Ugyanígy két régió, Bukarest-Ilfov és Dél-Munténia állítja elő Románia GDP-jének 40 százalékát. Ami a gazdasági ágazatokat illeti, a GDP többségét az ipar, a kereskedelem és a információtechnológiai és távközlési ipar állítja elő.
Ugyanakkor nagy különbségek vannak az ország megyéi között a fiatal és az idős lakosság közötti arány terén. Ennek megfelelően Teleorman megyében két 65 év feletti személy jut egy 15 év alatti személyre, míg Jász (Iaşi) megyében egy fiatalra 0,8 főnyi 65 év feletti személy jut. Ugyanakkor falun az utóbbi években egyre jobban romlik a fiatalok és idősek közötti arány.

A fejlett régiókban a legnagyobb a munkaerőigény is. Három régió adja a szabad munkahelyek nagyjából 60 százalékát, 2008-cal ellentétben, amikor ugyanezekben a megyékben csak 46 százalékos volt a kereslet. Bukarest–Ilfov esetében az információtechnológiai iparban és a kereskedelemben a legnagyobb a kereslet. Az Északnyugat Régióban pedig főleg az elektromos és a hőenergia, a gáz- és a vízszolgáltatás terén nagy a kereslet.

Sok megoldás. Semmi konkrétum

Lehetséges a munkapiac kiegyensúlyozása? A megoldások minden egyes alkalmazható személyzeti kategóriának szólnak. A kivándorlók esetében ezek „monitorizását” javasolják, az országból eltávozottak visszacsábítását célzó kampányok lefolytatását, sőt, még a Romániában elvégzett tanulmányok költségeinek visszafizetését is, hogy elkerüljék az „agyelszívást”.

Ami a bevándorlókat illeti, a munkaengedélyek megszüntetését javasolják, az eljárások leegyszerűsítését a kritikus ágazatok esetében és a munkavállalási engedélyek érvényességének kibővítését az erősen munkaerőhiányos ágazatok esetében. Ugyanakkor azt is javasolják, hogy a munkavállalási engedélyt cégekre adják ki, nem személyekre.

A nyugdíjasok munkaerő-piacra történő bevonására olyan ötletek vannak, mint a korai nyugdíjazás szakaszolttal való helyettesítése, a digitális képességek fejlesztésének támogatása és a nyugdíjasokat alkalmazó cégeknek nyújtott kedvezmények.

A fiatalok bevonására olyan lépéseket javasolnak, mint az érettségin sikertelenül vizsgázók munkanélküli segélye kifizetésének egy inasprogramba beiratkozáshoz kötése, az internship-törvény felülvizsgálata, meghosszabbítva a jelenlegi időszakot, a kötelező gyakorlati időszak növelése és egy rugalmas, részidős munkaprogram munkajogon keresztüli bátorítása.

Nagyobb figyelmet kellene szentelni a TTMM oktatásnak (tudomány, technológia, mérnökség és matematika; román betűszóval: STIM – a szerk.), vagyis a tanrendet az egzakt tudományokra kellene összpontosítani. A korai iskolaelhagyás szintén nagyon sok európai államnak okoz gondot. Alapvető cél az aktív foglalkoztatottság növelése, különösen a NEET személyek, vagyis az oktatási folyamatban sem résztvevő, de nem is dolgozó személyek aktiválásával.

Nagy elvárás a duális oktatással szemben

Ami az oktatást illeti, a duális oktatás fejlesztését javasolják, abban az értelemben, hogy felül kell vizsgálni a jelenlegi jogi keretet és adókedvezményeket kell bevezetni a munkaadók számára. Ezen kívül az oktatási szektornak jobban rá kellene kapcsolódnia az üzleti világra, ami a gyakorlatot, a pedagógusok továbbképzését, vagy akár az oktatási „tanmenetet” is illeti. Ezen kívül azt is javasolják, hogy az Országos Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (ANOFM) alakuljon át a magánszektor és a munkanélküli vagy munkát kereső személyek partnerévé.

A tanácsadó cégek által a szakmai vagy munkaadói egyesületekkel együtt készített tanulmányok azt is elemzik, ahogy a munkahelyek létrehozása a kis- és közepes cégek szintjén alakul. Ennek megfelelően a statisztika azt mutatja, hogy egy cég létrehozásától számított negyedik évben a munkahelyek nettó fluxusa negatívvá válik, abban az értelemben, hogy több a felszámolt munkahely, mint az újonnan létrehozott.

Az elsődlegessé nyilvánított információtechnológiai ágazat munkaerőhiánnyal küszködik. A kereslet és kínálat közötti különbség a 2018-as 18 200 alkalmazottról 20 800 alkalmazottra fog nőni 2021-re.

Jelentős szerepük van a külföldi befektetéseknek

Románia gazdaságának van egy specifikuma, abban az értelemben, hogy a közvetlen külföldi befektetések jelentős súllyal rendelkeznek a gazdaságban és a kivitelben. Ez azt feltételezi, hogy a munkaerő piaca ezek fejlesztési stratégiáitól és terveitől függ, nevezetesen az e cégek tulajdonában lévő gyárak automatizálásától és robotizálásától. Ezért létfontosságú a befektetések vonzása, ez a folyamat pedig az infrastruktúra fejlesztésétől, az adózási és törvényi kiszámíthatóságtól és egy hatékony közigazgatástól és igazságszolgáltatástól függ.

A személyek szabad mozgása egyes államokban felerősítette a kivándorlás jelenségét. Erre egyrészt olyan politikák kidolgozása a megoldás, melyek visszahozzák az országba a kivándoroltakat, másrészről serkentik a magas képzettségű dolgozókat alkalmazó ágazatokat.

Romániában tavaly nagyjából 215 000 szociális segélyt fizettek ki a szavatolt minimális jövedelem biztosításához. A szociális segélyben részesülő családok többsége „szegénységi zsákoknak” tekintett térségekben él.

Ezen kívül van nagyjából 786 000 fogyatékos személy, akik közül csak körülbelül 33 000 foglalkoztatott, ami nagyjából 19 százalékos foglalkoztatottsági rátát jelent, ami az egyik legalacsonyabb Európában. A munka piacának bővítéséhez számításba kell venni a roma lakosság integrálását.

Ahogy az látható, elemzések vannak és elegendő megoldási javaslat is van. Már csak az ezek alkalmazásában eltökélt döntéshozók hiányoznak.