Egyébként, függetlenül attól, hogy beleszólnak-e végül Kelemen Hunorék a parlamenti kecseszkecskenbe, vagy sem, kemény meccs lesz ez a kormányátalakítósdi.
Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Megszoktuk, tudjuk, hogy mi következik. Nagyon világos, hogy Iohannis elnök nem fogadja majd el a Dăncilă kormányfő által javasolt átalakítást, így a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) koalíció számára már csak a kormány politikai átszervezése, a parlamenti szavazás marad, Iohannis pedig már nem tehet ellene semmit. Be kell iktatnia a parlamenti szavazás révén létrejött kormányt. És akkor most elkezdődnek a számolgatások.
Amikor úgy érzi, hogy a hatalomnak szüksége van a parlamentben a szavazataira, az RMDSZ egyik követelést fogalmazza meg a másik után, jóval túllépve azok elfogadhatóságának határát. Ilyen az autonómia Hargita és Kovászna megyék számára, kizárólagos magyar nyelvű oktatás a két megyében (ilyen követelése tudtunkkal eddig sem az RMDSZ-nek, sem más magyar szervezetnek nem volt – a szerk.), kizárólag magyar nyelvet beszélő személyek felvétele a két megye közigazgatásában (a kérés arra vonatkozott, hogy minél több alkalmazott ismerje a magyar nyelvet is – a szerk.) és más hasonló kaliberű dolgok. Ezek elfogadhatatlan kérések bármely párt számára, mely egy adott pillanatban éppen kormányon van. De mindenki ígérget és amikor megoldották a gondjaikat, fityiszt mutatnak a magyaroknak és úgy tesznek, mintha nem ígértek volna nekik toronyórát láncostól. Az RMDSZ is rájött erre a trükkre és garanciákat kér. De miféle garanciát lehet adni a becsületszón kívül? Azt meg eléggé tudjuk, hogy hányadán állunk a „becsülettel” a politikában…
Így aztán egy hétnyi zsarolás következik, a lehető legtisztább maffiamódszerekkel, amelynek aztán a kormánykoalíció vagy enged, vagy nem. És hogyan győzi meg az RMDSZ-t, hogy állja majd a szavát? (Kelemen Hunor az RMDSZ nevében már bejelentette, hogy a kormánypártokra bízza a parlamentben a saját kormányátszervezésükhöz szükséges többség biztosítását és nem kíván ebben részt venni; forrás itt – a szerk.)
A PSD–ALDE koalíciónak már csak 6 szavazattal van többje a kormány megszavazásához szükséges egyszerű többségnél. Itt már nem úgy van, mint a bizalmatlansági indítványnál, hogy ülsz a padban és hagyod az indítványt benyújtókat harcolni azért, hogy rávegyék a szavazásra a parlamenti képviselőket. Most a PSD–ALDE-s többségnek kell összegyűjtenie a 233 szavazatos többséget az új kormány elfogadásához.
Pontának 21 képviselője van, 16 a PSD-től. Bár kijelentette, hogy a Pro Románia nem fog PSD-s párt (helyesen valószínűleg: kormány – a szerk.) ellen szavazni, most nem erről van szó. Most egy nyíltan az ellenségének nevezett Dragnea által de facto vezetett PSD-s kormány „mellett” kellene szavaznia. Nem látom be, hogy miként szavazhatna meg egy új PSD-s kormányt.
A nemzeti kisebbségek frakciója. Fele a hatalommal szavaz, a másik fele tartózkodik vagy nem vesz részt a szavazáson. Ez most különleges helyzet, nem világos, hogyan helyezkednek majd a kisebbségi képviselők.
RMDSZ. A képviselőházban 21, a szenátusban 9 tagja van. Valószínűleg a magyarok döntésétől függ egy új PSD–ALDE-s kormány megszavazása.
Nem világos, hogy
Sokan haragszanak, mert nem kaptak befutóhelyet az európai parlamenti listán, mert olyan embereket részesítettek előnyben, akik most ejtőernyőztek a pártba (Carmen Avram újságíró), mert a vezetőség nem méltányolja tisztségekkel és a következő parlamentben biztos helyekkel a tevékenységüket. Mások nem a pártban akarják megérni Dragnea lehetséges elítélését. Elég beteget jelentve vagy külföldre utazva távol maradniuk a szavazástól. Lehetséges, hogy „szavazatvásárlás” is lesz, készpénzzel vagy más módszerekkel. Meglehet, hogy nem igazolódik Dragnea reménye, hogy a PSD–ALDE-nek biztos többsége van a parlamentben. Végül is még másfél év van a következő parlamenti választásig és minden képviselő igyekszik bebiztosítani a helyét a következő törvényhozásban.
Az új miniszteri javaslatok kimondottan nevetségesek. Brăiloiu úr azzal marad fenn a parlamentarizmus történelmében, hogy bűnözőhöz illő szavakkal illette Florina Presadă USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) szenátort, Nicolicea úr tanulmányairól pedig zaftos anekdotákat lehetne mesélni! Lehet, hogy ezek a „részletek” is számítani fognak.
Feltételezem, hogy Dăncilă kormányfő kormányátszervezéssel szembeni ellenállásához az a félelme is hozzájárult, hogy a PSD–ALDE nem lesz képes összegyűjteni a 233 fős szükséges többséget. Mindent egybevetve nem lennék annyira biztos abban, hogy Dragnea ezúttal is képes lesz megoldani a parlamenti többség gondját, tekintettel arra, hogy most szavazásra kell késztetnie a parlamenti képviselőket, nem elég a parlamenti padsorokban tartani őket.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Aktiválták a vörös beavatkozási tervet a Szeben megyei hatóságok, miután egy feleki rendezvényteremben tizenegy ember ételmérgezésre utaló tüneteket tapasztalt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.