Tanasă egy olyan településen is képes a fekáliát kavarni, ahol alig él román

És újabb sikert könyvelhet el a szélsőséges magyargyűlölő „civil”, Dan Tanasă fémjelezte hálózat: képes volt megbírságolni a majdnem száz százalékban magyarlakta Gyergyóremete polgármesterét,  Laczkó-Albert Elemért az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), amiért az önkormányzat csak magyarul adja ki a község havilapját. 

A döntést maga a magyar feliratok és jelképek okozta frusztrációját feljelentés-cunamival kompenzáló  Tanasă kürtölte világgá, aki egyben annak a Méltóságért Európában Polgári Egyesületnek (ADEC) az alapító elnöke, amelynek tevékenysége mindennel szöges ellentétben áll, ami a nevében szerepel.

A CNCD képes volt 2000 lejes bírságot kiróni  a polgármesterre, mivel az szerinte hátrányosan megkülönböztette a község román nemzetiségű lakóit.

A magyarfóbiás kényszeres feljelentő szerint a diszkriminációellenes tanács Asztalos Csaba elnök ellenszavazatával döntött a bírságról. 

Laczkó-Albert Elemér polgármester az MTI-nek elmondta, a 12 éve megjelenő Képes vagyok című helyi havilap elsősorban a falu kulturális híreit foglalja össze. Az önkormányzat által kiadott havilapot ezres példányszámban nyomtatják ki, és ingyen terjesztik a községben. 

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 6165 lakost számláló székelyföldi nagyközség lakosságának a 99,2 százaléka vallotta magát magyarnak. A községben lakó 46 román nemzetiségű személy a lakosság 0,8 százalékát teszi ki. A polgármester elmondta, a község román lakosai is kiválóan beszélnek magyarul, és részükről nem merült fel az igény, hogy románul is megjelenjen a Képes vagyok havilap. 

A polgármester inkább azt tartja diszkriminációnak, hogy a magyar kiadvány miatt megbírságolták. Elmondta:

a lap románra fordítása „nem életszerű”, és olyan erőfeszítést igényelne, ami meghaladja a lehetőségeiket.

Ezért megtörténhet, hogy inkább megszüntetik a lapot, minthogy lefordítsák. 

A polgármester konzultál még arról, hogy megtámadja-e a határozatot a bíróságon. „A poén kedvéért megtehetjük, de nem bízom abban, hogy más ítélet születnék ebben az ügyben, mint amihez szokva vagyunk a községháza felirat és székely zászlók esetében. Szimbolikus politizálásba kényszerítenek bele ahelyett, hogy érdemi dolgokkal foglalkoznánk” – ecsetelte a példás és modellértékű romániai kisebbségi helyzetet az elöljáró .

Kíváncsian várjuk, hogyan döntene a diszkriminációellenes tanács egy olyan esetben, amikor valaki azért panaszolja be egy 99,2 százalékban románok lakta település önkormányzatát, mert nem kommunikál az ott élő 0,8 százaléknyi magyarral magyar nyelvén.