// 2026. október 12., hétfő // Miksa

Románia végkiárusítása

// HIRDETÉS

Sok mindennel vádolja a szerző az 1989 utáni román kormányokat. Például azzal is, hogy eladják a mioritikus haza szuverenitását a magyaroknak.

Mottó: „Hazánk nekünk is van a nap alatt / És sóvárognak is rá ellenségek elegen, / De elnyomó korok alatt / Sem engedtük át senkinek.” (George Coşbuc)

Románia 1990-től végkiárusításra került.

Az ipari vagyon volt az első, „privatizációnak” nevezett lopás révén semmiért felkínált áldozat.

Ma is folytatódik a CFR (állami vasúttársaság – a szerk.) teherszállító részlegével, melyet egy vasműves családi vállalkozásnak kínálnak fel, és az Oltchimmel is, melyet tudatosan visznek csődbe, hogy aztán könnyebb legyen feldarabolni. Ezután következik a kemény dió, a zsil-völgyi szénbányák, ahol még elég magas a bányászkoncentráció ahhoz, hogy hidegrázást okozzon a rablóknak.

A végkiárusítás ugyanakkor az ország pénzügyeit is felszámolta. Új külföldi hitelek, bankcsődök (Bancorex, Columna, Dacia Felix, Török-Román, Nemzetközi Vallási), Caritas típusú piramisjátékok, Crescent, folytatásos Cigaretta-ügy és hasonló pénzügyi átverések. A pénzügyi lenyúlásoknak groteszk, a főszereplők intellektuális képességeinek megfelelő nevük van: Bőrönd, Hurka, Gázolaj, Kokain a VIP-eknek, Transzformátor és így tovább.

Ezt a románok zsebében lévő készpénz felszámolása követte,

lett légyen szó aktívakról vagy nyugdíjasokról, munkanélküliekről vagy táppénzen élőkről, de akár eltartott gyermekekről is, a Băsescu–Boc páros által meghozott megszorító lépésekkel. Hova kerültek ezek a pénzek? Hova került az ehhez az óriási összeghez kapcsolódó kamat? Milyen számlákra gyűjtötték össze ezeket a zsebünkből kihúzott jövedelmeket és milyen irányt vettek? Egy nagy rablás rejti az igazságot.

Románia forrásai is végkiárusításra kerültek: gondolkodás nélkül apasztják Románia olaj- és gázmezőit, fém-lelőhelyeit, az ország energetikai hálózatát (vízerőművek, hőerőművek és hasonlók), erdővagyonát.

A fiatalok és az aktív lakosság szakképzése is végkiárusításra került

a tudatosan közigazgatási káoszban tartott oktatás felszínessé tételével és az egészségügyi rendszer alulfinanszírozásával és ezzel az egész nemzet sebezhetővé tételével, néhány ezután sorra kerülő nemzedékre.

Azok is a végkiárusítás nyomása alatt állnak, akiknek sikeres egyéni projektekkel sikerül megúszniuk ezt a cirkuszt. Az elmék, a valódi tehetségek, azok végkiárusításáról van szó, akik intelligenciájukkal, újítási, változtatási erejükkel képesek lennének újraindítani ezt az országot. Hol szóban, az ország hivatalban lévő elnöke által, hol utalással, célozgatással, a kutatást, az oktatást, az egészségügyet alulfinanszírozó politikákkal távozásra szólítják fel őket.

A nemzeti szuverenitás végkiárusítása következik egy szélsőséges kisebbség érvényesítésével és támogatásával,

melynek nemzetellenes jellegét már az 1980-as években leleplezték, Tőkéssel az élen. Előbb a székelyek nemzeti zászlócskái jelentek meg, melyeket Mircea Duşa akkor sem látott, amikor a feje felett lobogtak. Ezt követte az Erdély feletti „protektorátus”, melyet pofátlanul Magyarországnak követelt ugyanaz a Tőkés tiszt, amiért hiányzott az azonnali büntetés, amit a romániai magyar közösség vezetői alaposan kiérdemeltek (Tőkés László Magyarország védhatalmi státuszáról beszélt és nem protektorátusról – a szerk.).

Románia demográfiailag is végkiárusítás alatt áll. A lakosság száma meredeken csökken, progresszíven szegényedik, a velünk szemben minden nap elkövetett visszaélésekkel szembeni reakció hiányát pedig érzelmi végkiárusításnak lehet tekinteni.

1990 óta paradox módon egyetlen végkiárusításról feledkeztek meg:

az egyik napról a másikra demokratákká vált kommunisták, az egyik napról a másikra európaivá és véleményvezérré vált PCR- (Román Kommunista Párt – a szerk.), UTC- (Kommunista Ifjak Szövetsége – a szerk.), UASCR-aktivisták (Romániai Kommunista Hallgatói Egyesületek Szövetsége – a szerk.), nagytőkésekké vált szekus és milicista tisztek végkiárusításáról. A lusztrációs törvénnyel és a kommunizmus átfogó perével fel kell gyorsítani és végig kell vinni a történelem ezen semmirekellőinek és felkapaszkodottjainak végkiárusítását.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Krónika

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták
Székelyhon

Az autópálya miatt új utat nyitottak, a régit pedig lezárták

Jó tempóban halad az autópálya építése Maros megyében és a Lőrincfalva-Ákosfalva-Nyárádszereda szakaszon egyre több, a gépkocsiforgalmat érintő változásra lehet számítani.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS