// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Románia végkiárusítása

// HIRDETÉS

Sok mindennel vádolja a szerző az 1989 utáni román kormányokat. Például azzal is, hogy eladják a mioritikus haza szuverenitását a magyaroknak.

Mottó: „Hazánk nekünk is van a nap alatt / És sóvárognak is rá ellenségek elegen, / De elnyomó korok alatt / Sem engedtük át senkinek.” (George Coşbuc)

Románia 1990-től végkiárusításra került.

Az ipari vagyon volt az első, „privatizációnak” nevezett lopás révén semmiért felkínált áldozat.

Ma is folytatódik a CFR (állami vasúttársaság – a szerk.) teherszállító részlegével, melyet egy vasműves családi vállalkozásnak kínálnak fel, és az Oltchimmel is, melyet tudatosan visznek csődbe, hogy aztán könnyebb legyen feldarabolni. Ezután következik a kemény dió, a zsil-völgyi szénbányák, ahol még elég magas a bányászkoncentráció ahhoz, hogy hidegrázást okozzon a rablóknak.

A végkiárusítás ugyanakkor az ország pénzügyeit is felszámolta. Új külföldi hitelek, bankcsődök (Bancorex, Columna, Dacia Felix, Török-Román, Nemzetközi Vallási), Caritas típusú piramisjátékok, Crescent, folytatásos Cigaretta-ügy és hasonló pénzügyi átverések. A pénzügyi lenyúlásoknak groteszk, a főszereplők intellektuális képességeinek megfelelő nevük van: Bőrönd, Hurka, Gázolaj, Kokain a VIP-eknek, Transzformátor és így tovább.

Ezt a románok zsebében lévő készpénz felszámolása követte,

lett légyen szó aktívakról vagy nyugdíjasokról, munkanélküliekről vagy táppénzen élőkről, de akár eltartott gyermekekről is, a Băsescu–Boc páros által meghozott megszorító lépésekkel. Hova kerültek ezek a pénzek? Hova került az ehhez az óriási összeghez kapcsolódó kamat? Milyen számlákra gyűjtötték össze ezeket a zsebünkből kihúzott jövedelmeket és milyen irányt vettek? Egy nagy rablás rejti az igazságot.

Románia forrásai is végkiárusításra kerültek: gondolkodás nélkül apasztják Románia olaj- és gázmezőit, fém-lelőhelyeit, az ország energetikai hálózatát (vízerőművek, hőerőművek és hasonlók), erdővagyonát.

A fiatalok és az aktív lakosság szakképzése is végkiárusításra került

a tudatosan közigazgatási káoszban tartott oktatás felszínessé tételével és az egészségügyi rendszer alulfinanszírozásával és ezzel az egész nemzet sebezhetővé tételével, néhány ezután sorra kerülő nemzedékre.

Azok is a végkiárusítás nyomása alatt állnak, akiknek sikeres egyéni projektekkel sikerül megúszniuk ezt a cirkuszt. Az elmék, a valódi tehetségek, azok végkiárusításáról van szó, akik intelligenciájukkal, újítási, változtatási erejükkel képesek lennének újraindítani ezt az országot. Hol szóban, az ország hivatalban lévő elnöke által, hol utalással, célozgatással, a kutatást, az oktatást, az egészségügyet alulfinanszírozó politikákkal távozásra szólítják fel őket.

A nemzeti szuverenitás végkiárusítása következik egy szélsőséges kisebbség érvényesítésével és támogatásával,

melynek nemzetellenes jellegét már az 1980-as években leleplezték, Tőkéssel az élen. Előbb a székelyek nemzeti zászlócskái jelentek meg, melyeket Mircea Duşa akkor sem látott, amikor a feje felett lobogtak. Ezt követte az Erdély feletti „protektorátus”, melyet pofátlanul Magyarországnak követelt ugyanaz a Tőkés tiszt, amiért hiányzott az azonnali büntetés, amit a romániai magyar közösség vezetői alaposan kiérdemeltek (Tőkés László Magyarország védhatalmi státuszáról beszélt és nem protektorátusról – a szerk.).

Románia demográfiailag is végkiárusítás alatt áll. A lakosság száma meredeken csökken, progresszíven szegényedik, a velünk szemben minden nap elkövetett visszaélésekkel szembeni reakció hiányát pedig érzelmi végkiárusításnak lehet tekinteni.

1990 óta paradox módon egyetlen végkiárusításról feledkeztek meg:

az egyik napról a másikra demokratákká vált kommunisták, az egyik napról a másikra európaivá és véleményvezérré vált PCR- (Román Kommunista Párt – a szerk.), UTC- (Kommunista Ifjak Szövetsége – a szerk.), UASCR-aktivisták (Romániai Kommunista Hallgatói Egyesületek Szövetsége – a szerk.), nagytőkésekké vált szekus és milicista tisztek végkiárusításáról. A lusztrációs törvénnyel és a kommunizmus átfogó perével fel kell gyorsítani és végig kell vinni a történelem ezen semmirekellőinek és felkapaszkodottjainak végkiárusítását.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS