A pápa, az Opus Dei és Isten maffiája
Beindult a nemzeti médiagépezet a közelgő pápalátogatással kapcsolatban. Méghozzá furmányos összeesküvés-elméletekkel.
Ferenc pápa bejelentette, hogy a 2019. május 31-e és június 2-a közötti időszakban Romániába látogat. II. János Pál pápával ellentétben Őszentsége Erdélyt is felkeresi. A Román Ortodox Egyház (BOR) Szent Zsinata 1999-ben – az agresszív hittérítési hévre hivatkozva –
elutasította a Vatikán vezetőjének szándékát, hogy Erdélybe is ellátogasson.
Péter utóda ezúttal Bukarestbe, Jászvásárra (Iaşi), Balázsfalvára és a csíksomlyói Mária-kegyhelyre is ellátogat. Ő az első pápa, aki felkeresi a görög-katolicizmus „fővárosát”, Balázsfalvát. A pápák látogatásai mindig is számos titkos elemet is tartalmaztak és tartalmaznak, olyan talányokat, melyeket távol tartanak a profán tekintetektől. Az Opus Dei (vagy Isten Műve) egy katolikus rend, melynek alkotmánya azt tanácsolja tagjainak, hogy „óvatosságból tartsák titokban a többi tag nevét; senkinek sem szabad elárulniuk, hogy az Opus Deihez tartoznak”.
Az Opus Dei igazi keresztény hadsereg, mely nem egyenruhát, hanem öltönyt és nyakkendőt visel. Katonái miniszterek, bankárok, egyetemi tanárok, újságírók, ügyvédek. És Isten Művének beteljesedéséért dolgoznak mindnyájan. Miközben
sok keresztény kereszteseknek tartja az Opus Dei tagjait,
hagyományos ellenségei Szent Maffiának, Fehér Szabadkőműveseknek vagy Isten Polipjának nevezik.
1989. január 4-e. Teoctist pátriárka útban India felé egy napra megállt Rómában. A pátriárkát a repülőtérről nem a román nagykövetségre vitték, hanem a Vatikánban szállásolták el, majd II. János Pál pápa azonnal fogadta, államfőknek kijáró tiszteletadással. Négy órán keresztül négyszemközt beszélgettek, a biztonságiak kétségbeesésére. Végül újabb meglepetés: a Vatikán napilapja másnap fényképeket közölt a találkozóról, holott küldöttségünk egyetlen fotóriportert sem látott a környéken! A találkozót sikeresnek minősítették, az Opus Dei koordinálta azt.
1998 januárjában két küldött érkezett Rómából, és meglátogattak egy kulcsfontosságú szereplőt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) főtitkárát, Radu Vasilét, aki 1994-től – diszkréten – áttért a római katolikus hitre és már Rómában is járt. Radu Vasile áprilisban miniszterelnök lett és a pápát azonnal meg is hívják hivatalosan Romániába.
1999. május 7. A pápa Romániába látogatott.
Románia volt az első ortodox ország, ahova egy pápa betette a lábát.
Totális győzelem, a pátriárka jelentős összeget (nagyjából 200.000 dollárt) kapott adományként a pápától a Nemzet Katedrálisára. Az egészet az Opus Dei készítette elő rendkívül alaposan, a háttérből, újabb győzelmet aratva. Forrásaink azt állítják, hogy az összeg állítólag szintén az Opus Deitől származott.
2002. október 7. Teoctist pátriárka Rómában részt vett az Opus Dei alapítója, Josemaría szentté avatásán (a szentté avatásra 2002. október 6-án került sor, Teoctist hivatalosan október 7-14. között tartózkodott Rómában – a szerk.). A látogatást szintén az Opus Dei hatékony tagjai szervezték. Egy kulcsfontosságú szereplő, Radu Vasile az egyetlen román, akit II. János Pál pápa négyszer fogadott magánaudiencián, utolsó alkalommal úgy, hogy már nem is volt kormányfő! Ferenc pápa 2019. május 31-e és június 2-a között Romániába látogat. Isten útjai kifürkészhetetlenek!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
