// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

// Nagyítás

// Archívum

Az igazság 1989-ről nemzeti szükséglet. Ne tekintsünk csodálattal Ion Iliescura!

roMánia

Szerző: Adelina Ţînţariu
2018. december 24., 11:59

Ion Iliescut nem a nimbusza, hanem a forradalomban és a bányászjárásban játszott szerepe alapján kellene megítélni – érvel az ifjú politológus.

Az 1989. decemberi véres események miatt 29 évvel később számos akkori politikai szereplő ellen emeltek vádat, köztük Ion Iliescu volt államelnök és akkori jobbkeze, Gelu Voican Voiculescu ellen. A Főügyészség december 21-én, az 1989-es események szimbolikus pillanatában helyezi az igazságszolgáltatás nagyítója alá azokat, akik éveken keresztül haszonélvezői voltak a kommunizmus alóli felszabadulás kisajátításának.

Nem kevesebb mint 1166 ember vesztette életét a minden irányból érkező golyózáporban, sokan közülük fiatalok voltak. Nekik ugyanúgy nem szolgáltattak igazságot ezekben az években, ahogy családjuknak sem, akik minden decemberben felsóhajtanak a tévékben az akkori napok emlékére bemutatott felvételek láttán.

Az áldozatok számára nem túl késő kimondanunk ezt az igazságot, ahogy azt egyesek hajlamosak lennének hinni, ez elengedhetetlen számunkra mint társadalom számára, akiket ma minden eddiginél jobban kísért a múlt szelleme. Nem mehetünk tovább megfeledkezve ezekről a bűnökről,

erkölcsi kötelességünk hangosan kimondani az igazságot.

A forradalom ügye a poszt-decemberi történelem egyik legtöbb vitát kiváltó kérdése, tekintettel a bűn méretére, de a nyomozást éveken keresztül elodázó politikai cinkosságokra is. Vajon az utóbbi 29 év politikusai bele tudnak nézni azoknak a szülőknek a szemébe, akiknek a gyermekei elmentek otthonról és többé nem tértek vissza, azt mondva nekik, hogy mindent elkövettek az igazság kiderítéséért? Természetesen nem, túl kevés történt.

Az áldozatok neve egy terjedelmes aktában maradt, mely több százezer oldalt tartalmaz, a katasztrófa releváns fényképeivel együtt, de amelyet elsüllyesztettek a katonai ügyészek fiókjaiba.

Ne tekintsünk csodálattal Ion Iliescura

Ezekben az években túl kevesen mertek erről az ügyről beszélni, és falhoz állították vagy háttérbe szorították azokat, akik ezt mégis megtették.

Amikor megnyitottuk Alexandru Vişinescu és Gheorghe (helyesen: Ion – szerk. megj.) Ficior pribékek aktáit, talán az igazság szenvedélye által hajtva, megértettük, hogy az ebben a két esetben hozott döntés segíteni fog a közelmúltunk szempontjából maximális jelentőséggel bíró más ügyekben is, mint amilyen a forradalom vagy a bányászjárások. És így is történt.

A forradalom ügye annál inkább nehéz, hogy vádlottjai magas politikai tisztségekbe kerültek 1989 után. Ezért ennek az ügyiratnak az összeállítása olyan pillanat, melyet meg kell jegyeznünk, hiszen végre már nem a múltba révedünk, és igyekszünk meggyógyulni.

Ma meglepőnek tűnik számunkra a politikum állapota, de ahhoz, hogy megértsük, mit élünk át, vissza kell tekintenünk a közelmúltunkba, ott találunk meg minden választ.

Azért vagyunk itt, a demokratikus bizonytalanságnak ebben a pontjában, mert óvakodunk a múlttól,

azt gondoljuk, hogy az már a történelem része. Ha egyesek közülünk ma hajlamosak lennének csodálattal tekinteni Ion Iliescura, a pillanatnyi politikusokkal összehasonlítva őt, akkor ezt kétszer is végig kellene gondolniuk, hiszen Ion Iliescut az 1989. decemberi és 1990. júniusi tettei által kellene megítélni.

Ezeknek az eseményeknek a tükrében tekintsenek Ion Iliescura és a társaira, és ne bocsássanak meg, és ne fordítsák el a tekintetüket.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// ez is érdekelheti

Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Székelyhon

Összetörték a rendőrségi Dustert, öten megsérültek

Öt ember, köztük egy hétéves gyermek is megsérült a vasárnap este Nagyszebenben történt közúti balesetben, amelyben egy rendőrségi jármű is érintett volt.

Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény