Magyarország aktív soft power csatornái Romániában

Az 1990-es marosvásárhelyi incidensek mély törésvonalat hoztak létre az erdélyi magyar és román közösség között. A dolgok némileg normalizálódtak azután, hogy az RMDSZ-t bevonták a kormányzásba (1996). Magyarország 2010-től új szakaszba lépett, amikor Orbán Viktor másodjára kormányfő lett, és Erdélyben kezdenek sokkal aktívabbá válni az irredenta megmozdulások.

Magyarország egy dinamikus diaszpóra és az európai hatalmi játékokban nagyon aktív titkosszolgálatok segítségével fontos szerepet alakított ki magának a térségben. A Visegrádi Csoport, a NATO- és EU-tagság, továbbá az Oroszországgal kialakított kiváltságos kapcsolat a térség leghangosabb szereplővé változtatott egy kevesebb, mint 10 milliós országot.

Orbán Viktor sikeresen használta ki a szomszédos államokban, többek között Romániában is élő magyar közösség nyújtotta előnyöket és nagyon hatékony soft power rendszert alakított ki.

Orbán Viktor regionális vezető

Az Orbán-adminisztráció által képviselt politikát a nacionalista csillagzat uralja. Orbán Viktor a magyar nemzet érdekéről beszél, melyet folyamatosan a saját érdekével azonosít. Pontosabban mondva a nemzeti érdek képezi az ürügyet az utóbbi 10 évben megtett összes lépéshez.

A médiaszabályozást, az új polgári és büntetőtörvénykönyveket, a multikra kivetett többletadókat, a rezsicsökkentést (víz, csatornázás, földgáz, villanyáram és más hasonlók árának csökkentése) és a határon túli magyarok kettős állampolgárságát mind a nemzeti érdeknek megfelelően megtett lépésekként adják el.

A gazdaság jó alakulása által segített Orbán Viktornak nagyon gyenge ellenállása van Budapesten, ez pedig lehetővé teszi számára, hogy nagyobb mértékben összpontosítson a külpolitikára. A Visegrádi Csoportot tárgyalási platformként használja fel az EU-val szemben, miáltal növeli a relevanciáját és a csoport informális vezetőjének szerepében tetszeleg.

Annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra és kihasználva a Bukarest és Moszkva közötti rossz viszonyt, Orbán Viktor különleges kapcsolatot alakított ki Oroszországgal. Miközben az Európai Unió az Oroszországgal szembeni energetikai függőséget igyekszik csökkenteni, Magyarországon, Pakson a nukleáris erőmű orosz finanszírozással és technológiával történő bővítését jelentik be.

Miként működik a magyar soft power Romániában?

A Joseph Nye által 1990-ben bevezetett „soft power” fogalom egy állam azon cselekedeteire vonatkozik, melyekkel befolyását és/vagy az elfogadottságát kívánja növelni olyan térségekben, ahol politikai és gazdasági érdekei vannak, mindezt katonai vagy gazdasági erőszak alkalmazása nélkül.

Romániában a 90-es években kezdődtek Magyarország soft power akciói, de ezek idővel egyre erőteljesebbé váltak. Ennek az offenzívának az RMDSZ volt a fő eszköze, de idővel az eszközök változatosabbá váltak. A továbbiakban a magyar állam által Romániában alkalmazott fő soft power eszközöket mutatom be.

1. Az RMDSZ

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kulturális szervezet, melynek a romániai magyar közösség jogainak és identitásának megőrzése a célja. Attól kezdve, hogy az RMDSZ-t 1996-ban első alkalommal bevonták a kormányzásba, a budapesti kormány arra használta a szervezetet, hogy nyomást gyakoroljon a bukaresti kormányra.

Az RMDSZ a területi autonómia szükségességét támogatja az ország egyes térségeiben, annak ellenére, hogy Románia alkotmánya rendelkezései (30. cikk. 7. bek.) tiltják a területi szeparatizmusra való uszítást.

Az RMDSZ 1996-tól mostanáig a kormányok többségének része volt, (a román pártok – a szerk.) a mérleg nyelveként használták fel többségek kialakításához. Ez lehetővé tette a budapesti kormány számára, hogy eszköze legyen a Romániával folytatott kétoldalú tárgyalásokban.

A magyar kormány az RMDSZ ellenőrzés alatt tartása céljából támogatta a romániai magyar kisebbség új pártjainak létrehozását, mint például az Erdélyi Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot. E két párt sokkal radikálisabb az RMDSZ-nél, de idővel magukhoz vonzhatják a választók egy részét, különösen akkor, ha a magyar kormány akciói ugyanazt a logikát követik. A magyar kormány közvetve finanszírozza az RMDSZ-t, erről a pressone oknyomozásában lehet további részleteket olvasni.

2. A tusnádfürdői nyári egyetem

Ezt az eseményt 1990-ben szervezték meg először. Kezdetben romániai civil szervezetek (pl. a Pro Európa Liga) is szerepeltek a szervezők között, de ezek fokozatosan kivonultak. Fontos megemlíteni, hogy a Fidesz a kezdeményező, annak ellenére, hogy Orbán Viktor pártja formálisan sohasem szerepelt a szervezők között. A tábort finanszírozó Pro Minoritate Alapítványt a Fidesz jelentős tagjai vezetik.

Orbán Viktor az utóbbi években olyan platformként használta a tusnádfürdői nyári egyetemet, ahol a Magyarországra, de a kárpát-medencei magyar kisebbségekre is vonatkozó elképzeléseit jelentette be. Üzenetei a választási és nacionalista jellegű üzenetek keverékei voltak.

A viták egyik szervezője, már 1990 óta, Tőkés László európai parlamenti képviselő, aki idén is új nacionalista üzenetet fogalmazott meg: „A román társadalom magyarellenes diskurzusa után már nem kételkedünk abban, hogy a poszt-Trianon hagyománynak megfelelően az asszimilálásunk, szétverésünk, megsemmisítésünk a cél.”

E találkozók retorikája erőteljesen irredenta jellegű, újabban pedig – a magyar kormány álláspontját követve – EU-ellenes is. A tusnádfürdői nyári egyetem olyan néhány napos szemináriumnak tűnik, ahol a Romániában tevékenykedő, Budapest által finanszírozott összes szervezet a következő évre vonatkozó retorikáját készíti elő.

3. A magyar kormány által finanszírozott labdarúgócsapatok

A Gazeta Sporturilor által készített, a magyar hatóságok által utólag igazolt oknyomozó anyag szerint, a budapesti kormány közvetlenül finanszíroz két romániai labdarúgócsapatot, melyek részt vesznek a Román Labdarúgó Szövetség (FRF) és a Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) által szervezett versenyeken. Ez a két klub az 1. ligás Sepsiszentgyörgyi Sepsi és a 3. ligás Csíkszereda.

A magyar kormány 6,5 millió eurót biztosított a két romániai klubnak, a tőkeinjekció hatása pedig meg is látszott a sportteljesítményben, mert a sepsiszentgyörgyi Sepsi bekerült az első ligába.

Ez a projekt csak első ránézésre sportjellegű. A sepsiszentgyörgyi Sepsi hazai pályán játszott mérkőzésein a stadion kerítéseit „Székelyföld” zászlóival díszítik fel, a pálya körüli reklámtáblákon pedig szinte kizárólag magyar cégek neve szerepel: MOL (benzinkút), OTP (bank), Gyermelyi (tészták), Diószegi (kenyérgyár).

A labdarúgás Romániában és Magyarországon is az egyik legnépszerűbb sportág. A budapesti kormány stratégiája, hogy létrehozza egy romániai magyarokat képviselő csapatot, a spanyol FC Barcelona csapatról másolt projektnek tűnik, melynek játékosai aktívan küzdenek Katalónia függetlenségéért.

Románia későn reagál vagy egyáltalán nem

Magyarország erdélyi akciói nagyon jól kiegészítik az Orbán-kormány nacionalista programját. Budapest összes provokációja a bukaresti döntéshozók, de különösen a romániai nacionalisták frusztrációval szembeni ellenállását teszteli.

A román válasz a magyar kormány erdélyi hadjárataival összehasonlítva apatikus volt. Mihai Tudose kormányfő volt az egyetlen, aki ezt a konfliktust fokozta, amikor a székely zászló több Hargita és Kovászna megyei intézményre történt kitűzése után a következőt nyilatkozta: „Megüzentem, hogy ha a székely zászló az ottani intézményeken fog lobogni, akkor mindnyájan ott lobognak majd a zászló mellett. Szó sem lehet ilyenfajta autonómiáról a székelyek számára.”

Teljesen szerencsétlen és a nacionalista közvélemény tetszésének kiváltását célzó kijelentéseit a külügyminisztérium később puhította, de újabb feszült helyzethez vezettek Románia és Magyarország között.

Történelmi léptékben Magyarország a XX. század egyik nagy vesztese volt. A múlt században a magyarok két csattanós diplomáciai csőddel szembesültek, mind az első, mind a második világháború után. A kevésbé szerencsés szövetségei és a korlátolt elképzelésekkel rendelkező vezetők miatti nemzetközi elszigeteltsége okán a szomszédos országban még mindig jelentős frusztráció uralkodik a régi szerződésekkel kapcsolatosan. Az illiberális politikával Orbán Viktor éppen a magyaroknak ezt a frusztrációját használja ki. A jelenlegi budapesti vezetőnek a harmadik egymást követő mandátumában sikerült felvázolnia egy olyan irredenta stratégiát, mely Romániából nagyon világosan látszik.

A román politikai osztálynak 2018-ban, 100 évvel a Nagy Egyesülés után fel kell ébrednie és meg kell értenie, hogy a regionális politika, a közdiplomácia, a soft power, az energetikai függetlenség, sőt az etnikai dimenzió is egyes esetekben olyan kártyák, melyeket óvatosan kell kijátszania.

Romániát teljesen uralmába kerítette az egyre erősebb belső konfliktus, a társadalom megosztottsága és a gyűlöleten alapuló diskurzus. Köszönetet mondunk, hogy az EU és a NATO tagjai lettünk és úgy gondoljuk, hogy országként a küldetésünk véget ért, mostantól minden magától jön. Idővel katasztrofálisnak bizonyul majd ez a szemléletmód.